Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: A víz alatti régészet eredménye: egy szegedi hajós vállalkozó, Újvári József életútja

FÁRI IRÉN A víz alatti régészet eredménye: egy szegedi hajós vállalkozó, Újvári József életútja „A vízen akkor kezdődik a tavasz, amidőn megindul, s az itt-ott még úszkáló jegekkel nem törődve, halad rajta az első gőzhajó. Ez sohasem valami pötyke, csinosra festett személyszállító, hanem füstös és mogorva vontatógőzös. De azért mindenfelől üdvözlik. [...] mert a kalendáriumnak itt nincs köze a tavaszhoz: mikor az első hajó feljön, az a tavasz. Jelenti, hogy a munka megindult. A víz, amely eddig félhalott volt, amelynek tömegei a jég alatt titokban suhantak le távol országok felé, ismét azon jószággá változott, amelyből élni lehet." - az idézet Tömörkény István Minden megindul c. 1900-ban írt novellájából való. Szeged írója érzékletesen jelenítette meg a vízenjárók, vízből élők küzdelmes életét. A tiszai hajózás tudományát generációk sokasága hagyományozta utódaira. A folyó évszázadok óta munkát és megélhetést adott a mellé települt lakosoknak. Mára alaposan megváltozott a Tisza szerepe, a szállítást megszűnt, hajót nyáron is ritkán látunk a vízen. A folyó eddig is föl-föltárta múltját, titkait: mamutfog, ősszarvas agancs, néhány vaseszköz került a halászok hálójába, majd a múzeum gyűjteményébe. A történelmi hűség kedvéért említem meg, hogy az 1700-as évek elején állítólag a Tiszából került elő a város régi, félbetört pecsétnyomója, amely alapján Szeged kérelmezte a bécsi udvarnál a szabad királyi városi jogállásának visszaállítását. Tiszteletreméltó eleink igyekezete nem volt hiábavaló: a csengő aranyak kíséretében előadott kérésnél nem vizsgálták sem a történet, sem a pecsét hitelességét. Szeged címere ezen, az állítólag a Tiszából kihalászott pecsétnyomón jelent meg először. A Tisza vonatkozásában újszerű kutatási ág, a víz alatti régészet

1 a folyó adottságai miatt - sok hordalék, rendkívül rossz látási viszonyok, nagy sodrás - eddig kevés, de máris látványos eredményt hozott. Ezekről az eredményekről a kutatást megkezdő Octopus Kft-nek kellene beszélni. Mindenesetre számunkra fontos, hogy a vízi régészet különböző múzeumi szakterületen: a régészet mellet a történeti muzeologia, a néprajz, a numizmatika vagy a természettudomány számára is szolgálhat tanulságokkal. A 2004. tavaszán megkezdett Tisza kutatás egyik eredménye az, amiről most beszámolok. A merüléssel és szonáros (hangradaros) módszerrel fel1 A Dráva és a Duna kutatásról: Tóth János Attila 2007. 56-58.