Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Orbán Imre: A népmissziók, mint a házasságok rendezésének alkalmai Kiszomboron

ORBÁN IMRE A népmissziók, mint a házasságok rendezésének alkalmai Kiszomboron Kiszombor döntő mértékben római katolikus Torontál vármegyei község. Vallási életét a római katolikus egyház törvényei határozták meg. Társadalmának, mint az országban mindenütt, legfontosabb alapegység a család volt. Ez házasság révén jött létre. A házasság az Egyház szentsége, fölbonthatatlan, egy egész életre szóló szövetség, az Isten és az Egyház kapcsolatának képe. Az Egyház ügyelt rá, hogy csak a törvényeinek megfelelő, érvényes házasságkötések történjenek. Az ehhez vezető út első lépése az eljegyzés, melyről a házasodni szándékozók írásbeli megállapodást, eljegyzési szerződést

1 kötöttek a plébánián. Ez ugyan még nem tette kötelezővé a házasságkötést, de fölbontásának már lehettek jogi következményei.

2 Hogy a házasságkötés érvényes és törvényes legyen, az eljegyzési szerződés megkötésekor, kikérdezés útján a lelkész ún. szoros vizsgálatot folytatott, melynek a célja, hogy megállapítsa, van-e törvényes akadálya

3 a házasságkötésnek. Ha itt ilyen probléma merült föl, a továbbra is esetlegesen meglévő akadályok kiderítésének legfőbb eszközére, a házasság előtti hirdetésekre került sor.

4 A hirdetések során a felek házasodási szándékát a pap a templomban a szószékről egymás után három vasár- és ünnepnapon hirdette ki. A közhírré tétellel az Egyház egyrészt a házasulandókért végzett imára hívott föl, másrészt kérte a híveket, ha tudomásuk van a házasulandók közt meglévő rokonsági vagy másfajta akadályról, azt a plébánián jelezzék. Ennek eltitkolása súlyos bűnnek számított. Egy-egy házassági akadály későbbi napvilágra kerülése akár a házasság érvénytelenségét is eredményezhette. A házassági 1 Az eljegyzési szerződés szövege a következő volt: „Alulírottak, aluljegyz.ett tanúk jelenlétében egymásnak házasságot ígérünk és házasságkötésre magunkat kötelezzük. " Ezután következett a dátum, a két tanú, a házasulandók és a lelkész aláírása. " A szerződést fölbontó fél pl. kötelezhető volt a másik fél házasságkötéssel addig fölmerült költségeinek a megtérítésére. 3 Az akadályok közül a leggyakrabban a vegyes vallás, korhiány, sógorság, vérszerinti vagy lelki rokonság fordult elő. 4 A házassági hirdetés régi intézménye az Egyháznak. A Tridenti Zsinat rendelte el kötelező módon. Magyarországon Mária Terézia és II. József alatt tették a templomi hirdetéseket kötelezővé. Halálveszélyben a házasságkötéshez elegendő volt a felek eskü alatt tett vallomása, miszerint szabad állapotúak. A Magyar Katolikus Püspöki Kar rendelete folytán ma a hirdetések nem kötelezőek, de ahol a lelkipásztori szempontok ezt megkívánják, továbbra is élő gyakorlat.