Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Paluch Tibor – Sóskuti Kornél – Sz. Wilhelm Gábor: Régészeti kutatások Felgyő határában

település ezen része mar valószínűleg a 3. század második felében lehetett használatban. Néhány helyen, főként árkokban, illetve népvándorlás kori objektumokban másodlagosan kevés késő szarmata-hun kori leletanyag is napvilágra került, ami arra utalhat, hogy a feltárt terület közelében van a fiatalabb szarmata település is. Az előkerült leletanyagot jellegzetes csillámosszemcsés töredékek datálják, illetve másodlagos helyzetben előkerült a szalagos testű figurális motívummal díszített tál töredéke is. A területen a korszak temetője nem került elő, de feltártunk 10 szarmata kori csontvázat, melyek közül csak egy volt sírgödörben, egy zsugorítva eltemetett nő. Hét csecsemő és kisgyermek, illetve két felnőtt váz volt különféle objektumokban, főként az árkok felső részébe beledobva. Ezek mellett csupán néhány viseleti tárgy volt.

2 A feltárási felület majdnem egészén megtaláltuk az avar kori településhez tartozó nyomokat. Ezeknek sűrűsödése váltakozó volt a 10 hektáros szelvényben. A földbemélyített épületnyomok és az azokhoz kapcsolódó egyéb jelenségek (gödrök, kemencék, árkok) elhelyezkedése alapján több „településközpontot" figyelhettünk meg. Földbe mélyített épületcsoportok figyelhetők meg a Ny-i szögletben (12-13 épületnyom), a tőle keleti irányban, 80-100 méterre lévő magaslaton (20-25 épületnyom), továbbá a szelvény DK-i sarkában (10-15 épületnyom), valamint a szelvény D-i részének középső régiójában és tőle ÉK-re, a magaslat vonulatát követve (45-50 épületnyom). Az utóbbi részen a földbe mélyített épületek egy 100-150 m hosszú rendezett sorban helyezkedtek el, a többi területen kissé rendezetlenül, egymástól kisebb-nagyobb távolságban figyelhettük meg azokat. A szelvényben, a feltárási terület terepadottságai és mérete miatt magaslatok és mélyebb fekvésű részek váltották egymást. Az északnyugati részében volt egy mély fekvésű rész, melyen már a humuszolás során feltört a talajvíz, majd a lehullott csapadék nagy, összefüggő vízfelületet képezett. A terület hosszadalmas víztelenítése után kerülhetett sor a felszín nyesésére. A sötét, magas szervesanyag tartalmú részben már a kézi munka kezdetén sok avar kori leletanyag került elő. Az első elképzelésünk az volt, hogy egy nagyobb, a korabeli időben is csak vízgyűjtőnek használt 50xl50m-es kiterjedésű terület lehetett, ahová a korabeli időkben is a hulladékanyagot gyűjtötték. A kedvező időjárási viszonyok és kitartó munka eredményeként a 2 A szarmata temetőkben igen csekély a kisgyermek sírok száma, melyet a kutatás főként a sekély sírgödrökkel indokolt (VÖRÖS 2005, 129). A településről előkerült gyereksírok száma ugyan szintén csekély, de elképzelhető, hogy az időszak szokásai még nem tartották egyértelműen eltemetésre méltónak egy bizonyos kor alatti gyermekeket, ezért nem találkozunk velük a temetőkben az elvárható mértékben.