Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Orbán Imre: A kiszombori római katolikus plébánia a 18. században

ORBÁN IMRE A kiszombori római katolikus plébánia a 18. században Kiszombor korai vallási éleiéről kévései tudunk. Annyi bizonyos, hogy a honfoglalás idején a Szent Istvánnal szembe forduló Ajtony territóriumához tartozott a terület, így - mivel Ajtony a bizánci kereszténységet vette föl -, a Maros mentén a 10. század elején bizánci hittérítők tevékenykedhettek. Számolhatunk a kiépülő keleti rítusú egyházi szervezet hatásával is.

1 Ajtony bukása után a területen Szent Gellért püspök és bencés segítőinek missziós tevékenysége érvényesült, ezzel a latin rítusú kereszténység vált dominánssá. Nagy visszhangot válthatott ki az itt élők körében Gellért püspök csanádi temetése (1046), és sírjának zarándokközponttá alakulása. Az 1333-as pápai tizedjegyzék már arról tanúskodik, hogy a 14. században Zombor a környék egyik jelentős egyházi központja, plébánia volt.

2 Az itt álló körtemplom stílusjegyei alapján azonban akár több évszázaddal korábban is készülhetett.

3 A település ragját jelzi, hogy templomát értékesebbnek számító „szilárd anyagból"

4

, azaz égetett téglából rakták. Volt a falunak papja,

5 temetője és megfelelő egyházi fölszerelése. A fönnmaradt korabeli freskók pedig arról tanúskodnak, hogy az építtető mely szentek életét kívánta példaként az emberek elé állítani. Közöttük legérdekesebb Antiochiai Szent Margit képe, aki a szülő nők oltalmazója, a sárkány legyőzésével pedig a gonosz, a sárkány, ezen keresztül talán az István ellen lázadó Ajtony fölötti diadal példája. Zombor a Csanádi Püspökség vagy a Csanádi Káptalan javai közé tartozott.

6 A török háborúk idején a terület sokat szenvedett. Az 1596-os hadjárat a maradék népességet is elűzte vagy kiirtotta. A 17. század közepétől a vidék1 A közeli Marosvárott Szent János tiszteletére szentelt kolostoruk is volt. 2 "Johannes de Zombur" Monumenta Vaticana Hungáriáé. I/I. Faximile. Budapestini, 2000. 151.1. 3 Erről lásd: MAROS VÁRI Attila: A kiszombori rotunda. Kiszombor község Önkormányzata Képviselő-testülete, Kiszombor, 2000. 4 „ex materialibus solidis" Lonovics József csanádi püspök által 1837-ben végzett egyházlátogatás jegyzőkönyve. (A továbbiakban: Canonica Visitatio 1837.) Pars I/Caput l./§ 3. SzegedCsanádi Püspökség Levéltára (továbbiakban: SzCsPLt) / Kiszombor 5 „Ecclesiam et Curatum habuit." Liber Primus Complectens Históriám Parochiae Zomboriensis in Dioecesi Csanadiensi, et Comitatu Torontaliensi sitae. Memorabilia Parochiae Zomborinesis. (A továbbiakban: História Domus) 1.1. A kiszombori egyházközség történetét a plébánián föllelhető dokumentumok alapján visszamenőleg dicséretes alapossággal Horváth Mihály plébános állította össze. Horváth Mihály 1818 és 1836 között volt kiszombori plébános. 6 „Possessio haec (...) ante irruptionem Turcarum ad bona Epicopatus, vei Capituli Csanadiensis pertinuit." História Domus 1.1.