Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Sóskuti Kornél – Sz. Wilhelm Gábor: Bor és olaj a szarmatáknál? (Amphorák az alföldi Szarmata Barbaricumban)

SÓSKÚTI KORNÉLSZ. WILHELM GÁBOR Bor és olaj a szarmatáknál? Amphorák az alföldi Szarmata Barbaricumban Bevezetés A szarmata településeken előkerült leletanyag közel 99% kerámia. Ezek döntő hányada megszokott, helyi készítésű anyag, míg kisebb része a szomszédos területekről idekerült — főként római készítésű — export áru. A kiskundorozsma-nagyszéki település leletanyagának feldolgozása során a megszokott szarmata és római anyag mellett feltűntek egy érdekes, nagy méretű edényre utaló, az eddig megszokott anyagtól idegenül ható kerámiatípus töredékei is. A szarmata leletanyagban még mind a mai napig folyamatosan találkozunk új és újabb edénytípusokkal és formákkal, de ez a típus olyan nagy mennyiségben került elő szinte pillanatok alatt, hogy komoly meglepetést okozott az eddigi ismeretlensége. Jelen tanulmányunkban ezeknek az érdekes edényekről kívánunk egy vázlatos képet kialakítani, majd a funkciójára és az eredetére keressük a válaszokat. Az edények jellegzetességei Az előkerült töredékek téglaszínüek (MUNSELL 7.5 Y 7/4, 7/6, 7/8). Az alapanyag igen gondosan előkészített, finoman iszapolt, jól korongolt. Szintén általános, hogy az edények felületét különféle bevonattal (engobe, agyagmáz) látták el. Ez a fehértől a sárgás, vöröses árnyalatig terjedő skálán mozog (MUNSELL 2.5 Y 8/2, 8/3; 5 Y 8/2; 7.5 YR 8/4, 8/6; 10 YR 6/6, 7/4, 7/6, 7/8, 8/4, 8/6, 8/8,). Az edények középső régiójából származó töredékekre a felület bordás kialakítottsága jellemző. Vannak élesen kicsúcsosodó, egymástól markáns árokkal elválasztott (4. kép 3) és lapos, széles, az edény falának síkjából éppen csak kiemelkedő bordatípusokkal ellátott formák (1. kép 2; 3. kép 1; 4. kép 1; 6. kép 2). Az átlagos falvastagság a mérethez képest vékony. Az edénytípus jellemzése kapcsán elmondható, hogy nem helyi készítésű, azaz nem a szarmaták gyártották. Külső jegyei alapján felvetődött az újkori eredet lehetősége, de ezt hamar ki lehetett zárni, mivel a töredékek több, zárt szarmatakori objektumból, nagy mennyiségű szarmata, illetve római készítésű leletanyag társaságában kerültek elő. A nagyszéki településen előkerült, közel 100 töredék biztosan több edényből származott. Az előkerült vaskos fülekből hamar kiderült, hogy