Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Tóth Anikó – Gulyás Sándor – Horváth Ferenc – Sümegi Pál: Környezetrégészeti kutatások a gorzsai késő neolit tell XVII. szelvényéből feltárt kagylóleletek értékelésével

Tápanyagtartalom vizsgálatok az egyes szintekben A kagylók hulladék gödrökből, más objektumokból, házakból és árkokból, továbbá külső járószintekből kerültek felszínre. A legtöbb esetben egyértelműen látszik, hogy a gyűjtés egyszeri tevékenység eredménye volt. A legnagyobb mennyiségű héjanyag a 25. szintben tapasztalható. A 718 db teknő 72,56%-a külső járószintekröl, házon kívüli területekről került felszínre. A ház belsejéből, különböző padlószintekből került elő a leletek 21,04%-a és végül, a maradék 6,4%-ot gödrök anyaga biztosította. A teknők egyedszám és dominancia vizsgálata alapján 374 egyed azonosítható, amely 2714,77 kcal tápanyagtartalommal bír. Az energia jelentős részét festőkagylókból nyerték. Mellette a másik két faj jelenléte és tápanyag tartalma csekély, elhanyagolható (Melléklet V. táblázat, 13. ábra).

19 U. pictorum U. tumidus U. crassus Élő tömeg (g) 11233,01785 977,413313 179,9363 12390,37 Lágytest tömeg (g) 4157,164589 310,905496 56,547772 4524,618 13. ábra: Az élő és lágytest tömeg érkek alakulása fajonként 19 BAILEY - MILNER 2000.