Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Tóth Anikó – Gulyás Sándor – Horváth Ferenc – Sümegi Pál: Környezetrégészeti kutatások a gorzsai késő neolit tell XVII. szelvényéből feltárt kagylóleletek értékelésével

A 25. szint fajainak magasság vizsgálata alapján a gyűjtés dominánsan nagyobb példányokra szorítkozott, de kisebb példányok is megtalálhatók, ami arra utal, hogy nem mindig gyűjtöttek szelektív. Ez különösen a nagyobb mennyiségű egyszeri gyűjtések esetében igazolható, ahol ugyan a nagy méretű teknők dominálnak, de mellettük a kisebb példányok is megtalálhatók (25. szint, külső járószint vagy házon kívül 767 kcal). (Melléklet: 14-17. ábrák) Összefoglalás A Hódmezővásárhely - Gorzsa (Czukor major) késő neolit telijén Kr. e. 4898-4874 körül (radiokarbon mérések alapján) megtelepedő, Tiszai kultúrához tartozó közösség (Gorzsai-csoport) által gyűjtött kagylóanyag feldolgozásával megállapítottuk, hogy az a táplálkozási szokásaikban kiegészítő, vagy pótló szerepet töltött be különösen a megtelepedési fázist követően. A vizsgált XVII. szelvény egészéből meghatározott teknők dominánsan folyami kagylókhoz kapcsolódnak, ami arra utal, hogy a vízrajzi és egyben gyűjtési környezet elsősorban nagyobb mélységű, időszakosan mozgó vízi morotva tavi környezettel írható le. A teknőméret változások alapján ez a tény a megtelepedési fázistól egészen a kilencedik szintig követhető. Ez az a pont, ahol először intenzív méretbeli változás, csökkenés következett be. Ettől a szinttől kezdve gyakori a kisebb teknők előfordulási aránya, ami arra utal, hogy változás következhetett be a kagylópopulációban. Ez a változás lehet a közösség hatása (az intenzív szelektív gyűjtés, különösen, ha a nagyobb példányok gyűjtésére szorítkoztak), de lehet klímaváltozás eredménye is. Ugyanis egy szárazabb periódus beköszöntével csökkenhetett a vízfolyások mélysége és a medrekben található kisebb vízmennyiség megakadályozva a kagylók normál méretűvé fejlődését. Ennek alátámasztása céljából oxigénizotóp vizsgálatokat végeztettünk, de az eredményeket még nem kaptuk meg. A héjak oxigénizotóp összetétele jelentős mértékben függ a víz hőmérsékletétől, így segítségével választ adhatunk a kiemelés évszakára, klimatikus viszonyaira. Klimatikus viszonyok kimutatására, évszakos kiemelés vizsgálatára vonatkozóan vizsgálataink vékonycsiszolatok és replika készítésére, értékelésére is kiterjed. Eredményeink alapján elmondható, hogy a késő neolit közösség által létrehozott és felhagyott teli telep feltárása során a konyhahulladékban talált kagylóteknők a táplálkozási igények kielégítése céljából halmozódtak fel általában egy-egy gyűjtés eredményeként. Egy gyűjtés mennyisége általában nem volt jelentős, kivéve némely külső járószintekhez, házakon kívüli részekhez kapcsolódó felszínek lelet anyaga, amelyek jól meghatározzák azokat a periódusokat és alkalmakat, amikor a kagyló túlléphetett a kiegé-