Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter: Egy csongrádi „különc pályája” (Heringer Lajos életútja)

kellett mondania, így számára már csak egy terápia, az írás maradt. Betegségének kezelését a Szent János Kórházban, majd a balassagyarmatiban végezték, ahonnan a Nógrád megyei Szügy községbe helyezték ki házi ápolásra egy földműves családhoz. (A gyorsírás népszerűsítő) Innen veszi fel a kapcsolatot 1929-ben a Salgótarjánban, majd később Csongrádon tevékenykedő gyorsírástanító, Deák Tamással, akivel együtt szerkesztik a kézzel írt, sokszorosított és illusztrált lapjukat, a Tárogatót. Ennek a lapnak kizárólagos célkitűzése a Nagy Sándor-i gyorsírás Deák Tamás által leegyszerűsített változatának propagálása, és annak igazolása volt, hogy az iskolai oktatásban ezt is, ne csak a Radnai-félét ismerjék el. Ennek érdekében ismerteti sikereiket (már a pásztorgyermekek is használják ezt az írást), és a turáni írásnak elkeresztelt gyorsírást túlzó fokban dicsérik: ország- és nemzetmegváltó eszköznek, a legszentebb nemzeti célnak, sőt még az élet vigaszának is nevezik. A Deák-hagyatékban az 1929- és '30-as lapszámok egy része - 14 megőrződött a közel száz számból. Ezek megírása és sokszorosítása Heringer Lajos iszonyatos energiával végzett heroikus munkája volt. Figyelmesen végigolvasva írásait itt-ott az elmebaj tüneteire utaló jeleket találunk, például a szófejtései és bizonyos fajelméleti fejtegetései között. Heringer az Indiában és Ceylonon primitív szinten elsajátított szanszkrit nyelvtudása alapján a következő Indiában gyűjtött szövegből (...dantile goramba karataka Déva sarman) két magyar szót is eredeztetett: a garambából a gorombát, a Dévából pedig Déva várát és a dévajt. 1933-ban meghalt barátja, Deák Tamás, aki eddigi lelki támasza volt, s ezután Heringer útja újabb elmegyógyintézetekbe, végül a csongrádi szegényházba vezetett. Eközben nevét Harangozóra magyarosította. A „szellemi épségétől" megfosztott hősünknek ezek után már csak a festészetben és a szépirodalomban jutott egy-egy szerep. (Festőmodell és irodalmi hős) A csongrádi szegényház lakójaként bukkant rá Benedek Jenő (később Kossuth-díjas) festőművész, aki 1938-42 között a helyi polgári iskola rajztanára volt. A „végtelen okos, müveit, jószívű, zseniálisan eredeti" (Benedek Jenő) Heringért festőmodellként alkalmazta. Két festményének - a " u.o. Ltsz. 89.1.303. 12 Benedek Jenő (1906-1987) Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész.