Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)
RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Balogh Csilla – Türk Attila: Beszámoló az M5 autópálya nyomvonalán 2005. évben végzett ásatásainkról
A gödrökön és több osztatú vermeken kívül előkerült egy nagyméretű körárok, amelynek funkciója egyelőre bizonytalan. Feltártunk két füstölőt (5. kép), melyek ismereteink szerint a korszakból eddig nem voltak adatolva. Ilyen építményeket ma már szép számmal ismerünk az alföldi szarmata telepekről 3 , melyekkel szerkezetükben teljesen megegyezőek kerültek elő a feltárásunkon. Két részből állnak: egy lépcsős lejáratú, agyagba vájt tüzelőgödörből és ehhez egy kürtőn keresztül kapcsolódó füstölő, vagy aszaló részből. A lelőhelyről számos ház került elő, melyek két típusba sorolhatók. Az egyik átlagosan 3x3-4x4 m alapterületű, téglalap alakú, félig földbe mélyített, de felmenő fallal is rendelkező változat, melyeknél a D-i hosszoldal mentén széles, jól ledöngölt padkát figyeltünk meg. Bontásuk során több esetben összefüggő paticsos-omladékos rétegek jelentkeztek, melyek valószínűleg a bedőlt oldalfalak maradványai. A házak közepén nagy méretű cölöplyukak kerültek elő, melyek arra engednek következtetni, hogy ezekbe volt beleállítva a nyeregtetőt tartó gerenda. Tüzelőberendezéseik a padlóba vájt ideiglenes tüzelőgödrök, vagy a házfal síkjából kiugró, agyagba vájt kisebb kemencék voltak. A félig földbe mélyített házakon kívül felszíni, gerendavázas épületek nyomai is előkerültek (6. kép). Az előbbi épülettípushoz képest ezek nagyobb alapterületűek voltak, 8x15-17 m méretűek. Némelyikük — a cölöplyukak alapján — tornácos kialakítású lehetett. Hossztengelyük ÉNy-DK volt, bejáratuk kivétel nélkül mindig a DK-i oldalra esett. Belsejükben tüzelőnyomot nem találtunk, középső részükön általában mindössze egy nagyobb gödör volt megfigyelhető. Összesen tizenkét gerendavázas épület került feltárásra, melyek párosával egy szabályos ÉK-DNy irányú utcát alkottak. A félig földbe mélyített épületek is az utca két oldalán, a felszíni épületek között helyezkedtek el, viszonylag szabályos rendben. A házak ilyen elrendezéséből egy tudatosan tervezett szerkezetű települést valószínűsítünk. A telep DNy-i részén, a tó mellett nagy méretű kopolyakutakat tártunk fel, melyek egy sorban helyezkedtek el. Itt az altalaj a telep többi részéhez képest átlagosan 2,5 méterrel mélyebben jelentkezett, meredeken mélyült a tó irányába. így ez a lankás rész feltehetően már a tó egykori partjához tartozott. A magyarországi kelta telepekkel kapcsolatban nem áll rendelkezésünkre túl sok információ. A késő vaskorban, a Kr. e. 1. században két fontosabb települési típussal számolhatunk a Kárpát-medencében: korábban is meglévő települési forma folytatódott a falusias településekben, míg a korszak 3 Összefoglalóan ld. BALOGH 2001 !
