Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Balogh Csilla – Türk Attila: Beszámoló az M5 autópálya nyomvonalán 2005. évben végzett ásatásainkról

másik jellemző típusa a magaslati erődített telep (oppidumok) (SZABÓ 1971, 31) volt. A kelta világ korántsem volt egységes, ezért nagyon is kü­lönböző településtípusokat (törzsi menedékhelyek, stratégiai erődök és kultuszközpontok) soroltatnak az oppidum fogalmába. Véleményünk szerint az M5 77. lelőhelyen feltárt településrészlet a természetföldrajzi adottságok és szerkezete alapján is egy oppidum jellegű településformát mutat. A tele­pülés DNy-i oldalán egy természetes tó biztosította a védelmét, Ny és É felől pedig egy 3-5 m széles árok kerítette, amelyben — bár nem összefüg­gő részeken — cölöpszerkezetes építmények nyomait figyeltük meg. A feltárt lelőhely nagy területe, sűrű fedettsége, a megfigyelt objektum­típusok változatossága és a leletanyag nagy mennyisége alapján a lelőhely feldolgozása várhatóan sok új adatot fog szolgáltatni a Dél-Alföld késő vaskori történetéhez. Csengéié (12/16), M5 53. lh. Az M5 autópálya Csongrád megyei szakaszának kivitelezési munkálatai során a 131. km-szelvényében Csengéié községtől D-re, a Csengele-bogárháti középkori templomos helytől 300 méterre DK-re, az építési területre eső akácos sáv kiirtását követően újabb lelőhely került elő. A nyomvonal ezen szakasza egy EK-DNy-i irányú, hosszan elnyúló, azonban a környezetből enyhén kiemelkedő, széles homokhátat keresztez. Ennek a hátnak a közepénél apróra zúzódott, erősen kopott felületű kerámiatöredékek szarmata és Árpád­kori településre utaltak. A területen 1992-ben Lőrinczy Gábor már végzett ásatást, azonban akkor az itt húzódó akácos miatt nem volt lehetőség a lelő­hely teljes megkutatására. Mi 2004. augusztus 16. - szeptember 28. között a 131+330-650 közötti szakaszon 14 500 m 2-t tártunk fel a lelőhelyből (7. kép). A lelőhely a dombhát tetején, valamint az annak E-i oldalán húzódó, mély fekvésű részen volt a legintenzívebb: szarmata kori sírok, szarmata és Árpád­kori település-objektumok kerültek elő, összesen 390. A szarmata kori objektumok a löszös-agyagos altalajban jelentkeztek. A feltárt terület E-i felében elszórtan négy szarmata sírt bontottunk ki, melyek közül kettőt körárok övezett. A sírok többségét az Árpád-korban itt megte­lepülök feldúlták, mindössze egy volt bolygatatlan. A fiatal lányt rönkko­porsóban temették el, bronzból készült, tekercselt végű fülbevalóval, emailos és lemezes korongfibulával. Nyakában és csuklóján pedig gyön­gyökkel volt felékszerezve, szoknyája alja gyönggyel volt kivarrva, lábánál kis edény állt. A többi sírból bronz lábbeli veret, üvegpohár, gyöngyök, vaskés került elő, melyek alapján a temetkezések a Kr. u. 2. századra kel­tezhetek. A szarmata kori telepobjektumok a feltárás D-i részén sűrűsödtek, me­lyek a sírokkal ellentétben a szarmata kor késői, hun kori horizontjába tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom