Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)
RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Balogh Csilla – Türk Attila: Beszámoló az M5 autópálya nyomvonalán 2005. évben végzett ásatásainkról
Az ásatás során szarmata és Árpád-kori településrészlet került elő. A hosszan elnyúló, laza szerkezetű szarmata település objektumai közepes sűrűséggel fedték le a területet. A korszakból jól ismert gödrökön, árkokon és árokrendszereken kívül félig földbe mélyített építmények is feltárásra kerültek, melyek egy ÉNy-DK irányú vonal mentén, egymástól átlagosan 25-30 m távolságban, szabályos vonalban jelentkeztek. Köztük két típus fordult elő: egy kisebb méretű, négyzetes alaprajzú építmény, melynek aljában szabálytalanul elhelyezkedő, eltérő méretű gödröket és cölöplyukakat találtunk, illetve egy téglalap alakú, gádoros lejáratú típus. Annak ellenére, hogy ezeket az objektumokat magasan, jóval az altalaj fölött, egy kevert, humuszos rétegben (talán a korabeli járószinten) sikerült megfognunk, — egy kivételtől eltekintve — egyikben sem találtunk tüzelőnyomot. A terület mélyebb fekvésű részén nagyméretű vízgyűjtő és tároló gödrök sora került elő, köztük tizenegy kopolyakút (2. kép) volt. Előkerült továbbá egy laza szerkezetű Árpád-kori telep részlete is: elsősorban árkok és gödrök, meglehetősen kevés leletanyaggal. Feltártunk egy egyelőre bizonytalan funkciójú (talán kerek ól), nyitott, szabálytalan körárkot (242. objektum), melynek belső, lankásabb oldala igen vastagon, mintegy 4-7 cm vastagságban volt ráhordott agyaggal ledöngölve és elegyengetve (3. kép). Bejárata DK-re esett. Az árok aljába négy nagy oszlop helyét figyelhettük meg: l-l kerek cölöplyuk a bejárat mellett került elő, míg az árok Ny-i felében, viszonylag szimmetrikusan elhelyezkedve volt további két oszlophely. Tekintettel arra, hogy az árok aljában egyéb, falazatra utaló nyomot nem találtunk, valószínűleg az árok nem alapozási árokként szolgált, hanem maga a nyitott, 4 oszlopon álló tetővel fedett árok volt az egyszerű építmény. Bács-Kiskun és Csongrád megyének a Duna-Tisza közi, futóhomokos területén az elmúlt években az M5 autópálya építését megelőző régészeti kutatások keretében több lelőhelyen is előkerültek többé-kevésbé hasonló építmények nyomai avar kori és Árpád-kori környezetben egyaránt. 2 Ahogyan a feltárt objektumok sem egységesek, interpretációjuk is a pásztorépítménytől a jurta körárkán és a kerek ólon át egészen a „kultikus körig" széles skálán mozog (VÁLYI 2003, WICKER 2002). Abban azonban látszólag egyetértenek az objektumtípussal foglalkozó kutatók, hogy a funkció meghatározásánál a néprajztól kérnek segítséget. Az M5 autópálya építésének régészeti felügyelete A megelőző feltárások befejezése után az M5 autópálya nyomvonalán az építési munkák régészeti felügyeletét végeztük, mely 2004. május 24-én 2 Pl. Petőfiszállás-Szentkút WICKER 2002, Petőfiszállás-Tőzeges WICKER. KistelekMeggyes és Kistelek-Perczel VÁLYI 2003.
