Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)
REGIONALITÁS - Gulyás László: A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió rövid története
egymás közigazgatási rendszerét, a hasonlóságokat és különbségeket. Az eurorégión belüli közigazgatási együttműködés fejlesztése része egy tanulási folyamatnak, amelynek során a köztisztviselők és a választott vezetők az Európai Unió belső rendjét, követelményeit, jogrendjét is mindinkább megismerik. Ennek érdekében az eurorégió közös intenzív képzéseket, tanulmányutakat, konferenciákat kíván szervezni. A harmadik alprogram a korábban elkészült fejlesztési tervek, koncepciók összehangolását tűzi ki célul. 15 Mind Magyarországon, mind Romániában működnek tervezési-statisztikai régiók, amelyeket az Európai Unió sugallatára hoztak létre, Magyarországon 1996-ban, Romániában 1998-ban. A DKMT eurorégióban részt vevő három magyar megye - Csongrád, BácsKiskun, Békés - alkotja a Dél-Magyarországi régiót. Míg A DKMT eurorégióban részt vevő négy román megye az ún. Nyugat régiót alkotja Románián belül. így lehetségessé válik, hogy a DKMT Eurorégió keretei között egyeztessék a Dél-Magyarországi Régió és a román Nyugat Régió fejlesztési koncepcióit. A negyedik alprogram tartalmazza az eurorégió kommunikációs célkitűzéseit. 1 Kimondja, hogy a határon átnyúló együttműködés elveit, eseményeit, indokait, jövőképét, szemléletét meg kell ismertetni a lakosság legszélesebb rétegeivel. Ehhez sokféle írott és elektronikus média bevonására van szükség. Az ötödik alprogram az együttműködés kapcsolati hálózatának kiépítéséről szól. 17 A határokon átnyúló együttműködés csak akkor lehet sikeres, ha széleskörű személyi kapcsolatok alakulnak ki a helyi politikai elitek között. A hatodik alprogram a pénzügyi források megszerzésének módjával foglalkozik. 18 Kifejti, hogy az Európai Unió pénzügyi segítséget nyújt a regionális különbségek csökkentésére, az elmaradott területek felzárkóztatására. De ehhez csak akkor férhetnek hozzá ezek a területek ha megfelelő saját erőt mutatnak fel, ezért szükséges a DKMT saját erőforrásainak feltárása is. A Stratégiai Terv ismeretében kijelenthetjük,, hogy egy igen komoly színvonalú tervet sikerült a régió szervezőinek megalkotnia. De mint tudjuk, „a puding próbája az evés", azaz napjainkban még nyitott kérdés, hogy a Stratégiai Tervben megfogalmazott feladatok és programok milyen hatékonysággal valósulnak meg a mindennapi gyakorlatban. Ezen fog múlni, hogy a DKMT a jövőben átütő eredményt tud-e elérni. Jelenleg még szá15 Stratégiai Terv 60-69. old. 16 Stratégiai Terv 70-88. old. 17 Stratégiai Terv 89-112. old. 18 Stratégiai Terv 113 -133. old.