Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

REGIONALITÁS - Gulyás László: A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió rövid története

mos napi problémával kell szembenézni. Csak egy apró adalék ennek érzékeltetésére, jelen cikk szerzője két órát töltött az Internet előtt, illetve a telefonkészülék mellett míg kiderítette a DKMT Iroda telefonszámát. 4. Konklúziók A DKMT Eurorégió döntően a történelmi Bácska és Bánát területére terjed ki. Különösen igaz ezen megállapításunk azután, hogy Jász-NagykunSzolnok megye 2003-ban felfüggesztette eurorégiós tagságát. Némi megszorítással azt mondhatjuk, hogy az egykori Délvidék éled újjá a DKMT keretei között. Az egykori Délvidék a XIX. század végén a Magyarországon kibontakozó és felgyorsuló kapitalista fejlődés keretei között, a nagyvárosi központok - Temesvár, Szeged, Arad - közötti munkamegosztáson alapuló fejlődési pályára állt.

19 Véleményünk szerint zavartalan fejlődés esetén a XX. század első felében igazi gazdasági régióvá vált volna. De a versaillesi rendezés három ország keretei közé kényszerítette a formálódó régió részeit, így azok - az 1941 és 1944 közötti rövid időszaktól eltekintve - egymástól elszigetelve fejlődtek. Az 1997-ben megszületett DKMT Eurorégió tagjai az elmúlt hét évben jelentős sikereket könyvelhettek el az eurorégió szervezésében. Kialakították a működés szervezeti kereteit, felállítottak egy állandó titkárságot és ami a legfontosabb megalkották és elfogadták a stratégiai tervet, amelyben sikerült lefektetniük a határokon átnyúló együttműködések megfelelő irányvonalait. Sajnos negatívumokról is be kell számolnunk. Elsősorban arról, hogy a jugoszláviai politikai és gazdasági helyzet miatt - miközben a románmagyar együttműködés zökkenőmentesen alakul - az eurorégió harmadik tagja a Vajdaság szinte csak jelképes szereplője az eurorégiónak. Jól mutatja a probléma súlyosságát, hogy a stratégiai terv készítésébe a megelőző időszak jugoszláviai viszonyai - gondolunk itt elsősorban a „koszovói háborúra", illetve a NATO-val vívott háborúra -, mivel nem vonták be a vajdasági partnereket, a tervet közreadó kötetben is csak magyar, román és angol nyelven szerepel a szöveg. Bár azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Vajdaság mint hivatalos partner kiesését bizonyos mértékben pótolja az a szerep, amelyet a jugoszláv tőke játszik a Dél-Alföld és különösen Szeged gazdasági életében. Szeded gyakorlatilag a magyarországi jugoszláv befektetések fellegvárává vált."

0 19 Bárányi Béla: A határmentiség dimenziói. Dialóg-Campus. Budapest-Pécs. 2004. 238-239. old. 20 Erről bővebben lásd Szónokyné Ancsin Gabriella: A jugoszláv működő tőke a Dél-Alföldön. Szeged. 2001.