Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Pinty Gábor é Sóskuti Kornél – Sz. Wilhelm Gábor: A kiskundorozsma-nagyszéki szarmata település legkésőbbi fázisa

PINTYE GÁBOR-SÓSKUTI KORNÉL-SZ. WILHELM GÁBOR A kiskundorozsma-nagyszéki szarmata település legkésőbbi fázisa (Előzetes jelentés) Az elmúlt évtizedek nagyberuházásait megelőző régészeti leletmentésekkel a Dél-Alföld területén is ugrásszerűen megemelkedett a feltárt császárkori településrészletek száma, melyek árnyalták, és jelentősen kibővítették az eddigi ismereteinket, újabb és újabb kérdéseket felvetve a korszakkal foglalkozó szakemberek számára. Csongrád megyében az 1990-es években vette kezdetét az autópálya nyomvonalán folytatott leletmentő feltárások sorozata. Az ásatások során több lelőhelyen is tártak fel a szarmata korra (1-5. század) keltezhető régészeti emlékeket. A leletanyag döntő hányadát — a középkori jelenségek mellett — e korszak adta. Az M5 autópálya tervezett nyomvonala Kiskundorozsmától nyugatra, a nagyszéki határrészben, megközelítőleg E-D irányban, a Maty-ér egyik lefűződésének nyugati magaspartján húzódik. Az előzetes terepbejárások alapján 1998 és 1999 között Kiskundorozsma-Nagyszéken (26/72., M5 Nr. 34. lelőhely), az autópálya 160, 900 és 161, 950 kilométerei között Szalontai Csaba és Tóth Katalin végzett leletmentő ásatást.

1 A két szezonon keresztül tartó munkálatok során 1708 régészeti objektumot figyeltek meg, melyek túlnyomó többségét a szarmata kori telepjelenségek és egy 2-3. század fordulójára keltezhető temetőrészlet 24 sírja tette ki. A lelőhely környékén 2002-ben és 2003-ban több alkalommal végeztünk terepbejárásokat, melynek során a Maty-ér keleti partján, a lelőhellyel szemközt, korban hasonló időhatárok közé keltezhető, nagy kiterjedésű szarmata település nyomait találtuk meg. Ez újabb adatként szolgál a feltárt település szerkezetéhez és méretéhez. Pontos ásatási megfigyelések nélkül nehéz következtetni, hogy az ér keleti partján húzódó települést egy időben lakták ezen a nyugati parton előkerült részlettel, de véleményünk szerint erősen valószínűsíthető a vízfolyás két oldalán található területek egykorú használata. A feltáráson előkerült hatalmas mennyiségű leletanyag leltározása és feldolgozása folyamatban van. A legfontosabb feladat az, hogy a feltárt 1 A szarmata leletanyag feldolgozásának átengedéséért ezúton is fogadják köszönetünket! 1 Ezen a területen a szarmata objektumok mellett, kora bronzkori hamvasztásos sírok és késő középkori településjelenségek is előkerültek (az ásatásról lásd: SZALONTAI-TÓTH 2000; SZALONTAI-TÓTH 2003; SZALONTAI-TÓTH-WILHELM 2003).