Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

NÉPRAJZ - Mód László: „Nagymágocs-Anno” - egy helytörténeti-néprajzi kiállítás tanulságai

kítottuk eredeti környezetükből; a gyűjtés eredményeként egy olyan tárgy­halmaz részévé váltak, amelynek összeállítása sok esetben szubjektív szem­pontok alapján történt. Éppen ezért a tárgyak, a dokumentumok és a fény­képek használatával, funkciójával kapcsolatos információk rögzítése alap­vető követelménynek tekinthető. A nyilvántartásba vétel, azaz a leltározás az elkövetkező év folyamán a feljegyzett adatok figyelembevételével fog történni. A gyűjtemény az első alkalommal mintegy 50-60 tárggyal gazda­godott. A kiállítás megnyitójáig, vagyis 2003. június 22-ig a gyarapítás elsősorban spontán módon folytatódott tovább. Az adományozókhoz Vígh Lászlóval és néprajzos hallgatókkal előre megbeszélt időpontban látogat­tunk el, tárgyakat pedig a dokumentálást követően az önkormányzat segít­ségével elszállítottuk az egykori polgármesteri hivatal épületébe. A 2002. júniusa és 2003. júniusa között eltelt egy esztendő alatt a nagymágocsi gyűjtemény több száz tétellel gyarapodott. Az anyag nagy része két adomá­nyozó kedvű helyi lakos, Héjjá Ferenc és Nagy János tulajdonát képezte. Mindketten vásárhelyi eredetű, a kollektivizálás előtt tanyás gazdálkodást folytató családban nőttek fel, éppen ezért felajánlásaik az 1950-es, 60-as éveket megelőző paraszti, tanyai életmód jellegzetes képviselői. Az adomá­nyozók között Károlyi Lajos grófot is meg kell említenünk, aki elsősorban családi emlékekkel, fényképekkel és térképekkel gazdagította gyűjtemé­nyünket. 1 A második szervezett gyűjtésre 2003. júliusában, a megnyitót követően került sor. A két napos terepmunka során a megnyitó alkalmával jelentkező adományozókhoz látogattunk el. A gyűjtés ma is folyik a tárlat­vezetéssel megbízott helyben lakó hölgy irányításával, aki a felajánlásokról rendszeresen értesíti a Koszta József Múzeumot. A nagymágocsi gyűjte­ményben jelenleg kb. 800 tárgy, fotó és dokumentum található, összetétele meglehetősen vegyesnek mondható. A néprajzi tárgyak elsősorban a pa­raszti gazdálkodás körébe tartoznak, de szép számmal képviseltetik magu­kat bútorok és konyhai eszközök, felszerelések is. A gyűjtemény részét képezik a tsz időszak dokumentumai (fényképek, oklevelek, tsz családfa) is, amelyek a helyi szervezetek átalakulásának folyamatáról szolgáltatnak rendkívül értékes adatokat az 1949 és az 1990 közötti időszakból. A gyűj­temény kapcsán feltétlenül szót kell ejtenünk Felícián atya hagyatékáról is, amely jelenleg a Koszta József Múzeumban található. A több köbméternyi levelezést, könyveket, személyes feljegyzéseket és tárgyi emlékeket tartal­mazó anyagot célszerű lenne a nagymágocsi gyűjtemény részévé tenni, 1 Mágocs pusztát III. Károly 1702-ben gróf Schlick Lipót császári tábornoknak adományozta, akitől 1722-ben Károlyi Sándor megvásárolta a hatalmas területet. 1827-ben Károlyi István, Károlyi Lajos és Károlyi György között felosztották a családi birtokokat. A derekegyházi pusztát (ahová ekkor Mágocs is tartozott) kétfelé hasították. Belső-Derekegy ház Károlyi Istvánnak, Külső-Derekegyház pedig Károlyi Lajosnak jutott. Labádi Lajos 2000. 281.

Next

/
Oldalképek
Tartalom