Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

NÉPRAJZ - Mód László: „Nagymágocs-Anno” - egy helytörténeti-néprajzi kiállítás tanulságai

amennyiben sikerül megteremteni a raktározáshoz elengedhetetlenül szükséges feltételeket.

2 A kiállításrendezés szempontjai Az összegyűjtött anyag bemutatásánál több szempontot is figyelembe kellett vennünk. Már a kezdet kezdetén elutasítottuk azt az elképzelést, mely szerint a tárgyak és dokumentumok szinte mindegyikét ki kellene állítani. A gyűjteményből végül is csak olyan darabokat emeltünk ki, amelyek szorosan kapcsolódtak, és szervesen illeszkedtek a kiállítás alapkoncepciójába. A tárlatnak otthont adó épület 1848/49-ben készült Ybl Miklós tervei alapján. Az építmény uradalmi irodaházként funkcionált, majd tanácsháza és polgármesteri hivatal lett belőle egészen az utóbbi évekig, amikor az önkormányzat a település központjába költözött. Az épületről elmondható, hogy az átalakítást, felújítást követően több funkciót is betölt egyszerre: turistaszállóként, kiállító helyként működik, de ezen kívül bizonyos közéleti feladatokat is ellát, mivel itt található a helyi házasságkötő terem. A tárlat kialakítását, azaz a technikai eszközök felhasználását a rendelkezésre álló anyagi keretek nagy mértékben meghatározták. A szűkös költségvetés eleve kizárta azt, hogy a kiállított tárgyak egy részét vitrinekbe helyezzük el. Ehelyett farostlemezekből összeállított, tapétával borított posztamenseket használtunk fel, amelyre üvegburát helyeztünk. Enteriőrszerű megoldásokat elsősorban a jelenleg még nem látogatható, a paraszti életmódot bemutató teremben alkalmaztunk, ami által megpróbáltuk valamiképpen bemutatni a tárgyak környezetét. Érdemes megemlítenünk azt is, hogy a tárlat egyes tematikai egységeit különböző színű kartonok használatával tettük szemléletesebbé, élvezetesebbé. Az állandó kiállítás tematikai, szerkezeti egységeit alapvetően meghatározta és befolyásolta az épület térbeli felépítése, amely számos nehézség elé állított bennünket. A rendelkezésünkre bocsátott kiállító tér tulajdonképpen három részre tagolódik. A folyosón két téma köré csoportosítottuk a bemutatásra szánt anyagot. 50x70 és 70x100 cm-es tablók a település építészeti emlékeit, a kastélyt,

3 az ura2 Ez a célkitűzés egybevághat a helyi önkormányzat azon törekvésével, mely szerint érdemes lenne Felícián atyáról elnevezni a kiállító helyet. 3 A jelenleg álló kastélyt gróf Károlyi Imre építtette 1897-ben. Tervezője feltehetőleg egy magyar származású osztrák építész volt. Az U alaprajzú emeletes építményben 77 helyiség található. A kastélynak eredetileg 4 lépcsőháza volt. A jobb és a bal szárny udvari oldalán fedett folyosót találunk. Tetejüket dór utánzatú oszlopok tartják. A kastély 40 hektáros parkjában számos növényritkaságot fedezhet fel a látogató. A jobb szárny végénél helyezkedik el a télikert, tetején terasszal. A 10 hektáros tó partján pihenő található. A II. világháború alatt a Károlyi család elhagyta otthonát. 1944 nyarán a kastélyban hadikórházat rendeztek be. A megmaradt festményeket, bútorokat az állam 1945-ben lefoglalta. A kastély 1945-49 között a