Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Fogas Ottó: Módszertani megjegyzések a középkori Tőke Falu lokalizálása kapcsán

1890, 203.) Ezt a látszólagos ellentmondást viszonylag könnyű feloldani, mivel tudjuk, hogy a mai Békés megye területén volt egy Tőkemonostor nevű helység, mely az 1550-es éveket követően már nem tűnik fel a forrásokban.

8 Ezt igen jól egészíti ki az 1557-es defter békési nahiehoz tartozó bejegyzése: „Tőkefalu, hét ház. Távoztak." (KRISTÓ, 1981, 131., 38. pont). A „másik Tőke" azonban továbbra is szerepel, és mindig a vásárhelyi nahie részeként. Az 1555-1578 között kiállított adóösszeírások alapján Tőke falunak a 16. század második felében 17-25 adózó portája volt, mely alapján a lakosságot 100-150 fő közé tehetjük.

9 Az adóösszeírásokból az is kiderül, hogy a szentesi határban a török alatt „működő" 7 falu

10 közül Tőke mind adóban, mind népességben a harmadik - néha a második - helyen állt Szentes és Bökény után. Tőke újra 1590-ben tűnik fel a forrásokban, amikor is Zay Ferenc naszádoskapitány zálogba vette Szentlőrinczy János birtokait, köztük Tőkét is. (NAGY, 1928, 56.) Az 1591-1606 között zajló tizenötéves háború után Tőke neve mindig Bökénnyel együtt szerepel a különböző birtokperes oklevelekben. 1625-ben a Győrffy család először a soproni káptalannál, majd 1631-ben az egri káptalannál is bejelenti igényét Szentesre, Bökényre és Tőkére. 1636-ban ugyanezen család egy másik ága - Mocsári Erzsébet személyében - a leleszi konventnél is írásba foglaltatja e három településre szóló igényét. 1639-ből egy nádori beiktatási parancslevél tájékoztat minket arról, hogy a kihalt Kapy család birtokait - köztük Tőkét, Bökényt és Körtvélyest - a szendrői Bornemissza János, felső-magyarországi kapitány kapta meg zálogul. 1643ban Jakabházy Gáspár és Horváth István ellenében özvegy Fáy Istvánné perli vissza férje birtokait, köztük ismét Tőkét és Bökényt. (BARTA, 2001, 166-168.) Mindezek tudatában mégis több, a térséggel foglalkozó munkában azt olvashatjuk, hogy Tőke a tizenötéves háború alatt - 1599-ben véglegesen kihalt. (NAGY, 1928, 56.; ZSÍROS, 1990, 47.; BLAZOVICH, 1996, 304. stb.) Ez a megállapítás azért is meglepő, mivel még 1670-ből is ismerünk egy török deftert, mely a környék hászbirtokait írja össze: Szentest, Bökényt és Tőkét! (KÁLDI-NAGY, 1961, 477-479.) Ez az összeírás 59 ne8 Első említését egy 1456 május 12-én Budán kelt királyi adománylevélben találjuk, melyben Hunyadi Jánosnak a királynak tett szolgálataiért újabb birtokokat adományoztak. (KRISTÓ, 1967,42^14.) 9 A különböző adójegyzékekben szereplő portaszámokról, befizetett adókról illetve az adózók névsoráról részletesen lásd: BARTA, 2001, 103-129. A középkori Magyarország adózó portái mögött meghúzódó népességi arányokról lásd: SZABÓ, 1960. 10 Szentes, Bökény, Tőke, Tés, Szentlászló, Hékéd, Donáttornya