Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Fogas Ottó: Módszertani megjegyzések a középkori Tőke Falu lokalizálása kapcsán

Szentlászló falut három egyenlő részre osztották. Ennek a felosztásnak a leírásában szerepel Tőke. (BENEDEK, 1990, 274-277.) 1472 illetve 1488 után már gyakorinak mondható Tőke említése a különböző okiratokban, majd minden évtizedre jut kettő.

5 A Zeleméryekkel ellentétben a Békés megyei származású Biczmerey család hamar elszegényedik, s már 1501-ben kénytelen lesz megválni Csongrád megyei birtokaitól, így Tőkétől is. Az új tulajdonos Gibárti Keserű István alnádor lesz. (ZSILINSZKI, 1897, 107.) A Gyollay család 1511-ben hasonló sorsra jut: 1050 aranyért adja el itteni birtokait Dóczy Jánosnak. (NAGY, 1928, 55.) Mindezek alapján Tőke - mely 1471-ig egy kézben, a Szeri Pósa család kezében volt - a 16. század elejére már négy nemesi család, a Dóczy, Keserű, Parlaghy, Zeleméri családok részbirtokává vált. (NAGY, 1928, 56.) A mohácsi csatavesztés - pontosabban Buda 154l-es eleste - után kialakuló török világ kezdetben semmilyen hatással sincs a birtokviszonyok alakulására: a török előrenyomulás illetve területfoglalás nem csökkentette a szentesi határban fekvő birtokok vonzerejét.

6 (BARTA, 2001, 102.) 1553-ban I. Ferdinánd a kialakuló új végvári vonal fenntartására elrendeli, hogy Csongrád vármegye királyi jövedelmei ezentúl hivatalosan is Gyula várát illessék. (BOROVSZKY, 1896, 192.) Erre az időszakra már a török is adóztat; valószínűleg 1553-ban járták be először Csongrád megye tiszántúli részeit. Az általuk készített összeírás ugyan nem maradt fenn, de a következő, 1557-es defterből vissza lehet következtetni az 1552 utáni állapotokra. (BARTA, 2001, 92.) Ezzel tulajdonképpen itt is kialakult a kettős adóztatás, hiszen nem csak a részbirtokosok, illetve a gyulai vár, de a török is behajtja a maga járandóságát. Mindez számunkra igen „szerencsés" körülmény, hiszen 1555-1564 között 4, 1578-ból 1 dicajegyzék, 1557-1570 között 3 török defter, valamint 1561-bői és 1563-ból 3 dézsmajegyzék is fennmaradt, melyben Tőkét említik.

7 (SZARKA, 1940, 23., 50. p.) Az 1557-58-as török defterben Tőke kétszer is szerepel: egyszer a vásárhelyi nahieban (VELICS-KAMMERER, 1890, 197., 16. p.), másodszor pedig a békési nahieban. (KRISTÓ, 1981, 131., 38. p.; VELICS-KAMMERER, 5 Éppen ezért érdekes, hogy az 1528 és 1699 között készült Csongrád vármegye területét is magába foglaló térképek - összesen nyolc - egyikén sem szerepel Tőke, míg Bökény, Ecser, Szentlászló, Szentes több alkalommal is. (részletesen lásd: KOVALOVSZKI, 1957, 76-77.) fi Földvári László, a gyulai vár hadnagya által 1561-ben készített adójegyzékben Tőkének már nyolc részbirtokosa van: Ramochya György (6 porta), Balássy Péter (5 porta), Miczky Gáspár (4 porta), Soffarics János (3 porta), Dóczy Miklós özvegye (2 porta). Vas Lászlóné, Hagymási Zsigmond, Szentlőrinczy Miklós (l-l porta). (BARTA, 2001, 101.) 7 Az adólevelek eredetijét, illetve első fordítását lásd: SIMA, 1914, 107-109., 121. (dicajegyzékek); VELICS-KAMMERER, 1890, 194-203. (az 1557-58-as török defter); VASS, 1980, 30., 50. (az 1560. és 1570. évi török defterek); N. Kis ISTVÁN, 1960, 9. (dézsmajegyzékek).