Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Tóth Anikó – Gulyás Sándor – Sümegi Pál – Horváth Ferenc: Kagylóleletek a gorzsai újkőkori tell XVII-XVIII. szelvényéből

emberi tevékenységet, szelektív gyűjtést igazoltak. Ekkor feltehetően nem volt létfontosságú a gyűjtésük, hiszen ha az lett volna, akkor kisebb példányok is előfordultak volna (10-11. ábrák)

9

. 10-11. ábra: Unió pictorum jobb teknő magassági adataiból felállított gyakorisági hisztogram (N: 27 M: 3,09259 Sd: 0,2981 Md: 3,13 Sk: -0,00272804 K: -1,3115) Unió pictorum jobb teknő hosszúsági adataiból felállított gyakorisági hisztogram (N: 27 M: 7,25852 Sd: 0,637737Md: 7,42 Sk: 0,059353 K: -0,943671) 4, Szezonális gyűjtés A táplálkozási célból gyűjtött kagylóhéjak növekedési vonalának elemzése információt nyújthat a begyűjtés időpontjáról, a tavaszi, a nyári vagy az őszi kiemelésről - a táplálkozásban betöltött szerepéről -, a szezonális kagylógyüjtésről (SÜMEGI, 1999).

10 Jelenleg csak 18 példány feldolgozásával próbáltunk választ adni, mivel az eredetileg alkalmazandó Sato módszer még pontosítást igényel." A másik alkalmazott módszernek megfelelően őslénytani csiszolatot (12. ábra melléklet) készítettünk 18 db példányról. A mintákat Microphot FXA polarizációs mikroszkóp segítségével 50 szeres nagyítás alatt vizsgáltuk feltételezve, hogy a kagylók új évi aktivitásának (növekedésének) kezdete február 9 TÓTH ANIKÓ (2003): Hódmezövásárhely-Gorzsa késő neolit teli kagylóanyagának archeozoológiai szerepe - Diplomamunka pp.: 37-43. 10 SÜMEGI, P. (1999): Csigák és kagylók a régészeti kutatásban (Az ősi francia konyha az ásatag légtüneménytanig I. rész) - Természet Világa 130. 10. füzet pp. 454-457. 11 SATO, SHIN Meni (1999): Temporal change of life-history traits in fossil bivalves: on example of Phacosoma japonicum from the Pleisztocéné of Japan - Paleogeography, Paleoclimatology, Paleoecology 154. pp. 313-323.