Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Tóth Anikó – Gulyás Sándor – Sümegi Pál – Horváth Ferenc: Kagylóleletek a gorzsai újkőkori tell XVII-XVIII. szelvényéből

végére, március elejére tehető. Megoldásra váró problémaként merült fel kutatásaink során az a tény, hogy magyarországi recens Unió vizsgálatokra a számunkra szükséges mélységben még nem került sor. Ebből adódóan célunkká vált a recens vizsgálatok végzése is. Ehhez az Alsó-Tiszavidék területéről kiemelt kagylópadok vizsgálatára vagy laboratóriumi kagylónövesztésekre lenne szükség.

12 Összefoglalva a 24-25. szintből (263-291 cm) származó anyag vizsgálati eredményeit, egy kis sodrású folyóvízi és állóvízi környezetet mutathatunk be U. pictorum és U. tumidus dominanciából adódóan. A 90%-os pontossággal bíró statisztikai értékelésnek megfelelően e minta esetében 7,4 kg élő és 2,5 kg lágy testtömeget adhattunk meg, mint minimum értéket kezelve. A 2,5 kg lágytest tömeg kalóriaértéke 1500 kcal-nak felel meg, ami kiegészítő táplálék jellegre utal. A kagylók biometriai paramétereire felállított gyakorisági hisztogramok pozitív irányú eltolódást mutatva tudatos emberi (antropogén) tevékenységet, szelektív gyűjtést igazoltak. Ekkor feltehetően nem volt létfontosságú a gyűjtésük, mert abban az esetben kisebb példányok is előfordultak volna. A szezonalitás kérdése pontosításra vár, így eredményt most nem közölnék. A XVIII. szelvény kagylóanyagának összefoglaló értékelése A szelvényben - a mikroszintkövetéses ásatás során - Horváth Ferenc régész 24 szintet különített el, amely a radiokarbon vizsgálatok alapján a letelepedési fázis kezdetétől (Kr.e. 4898-4874) az utolsó neolit szintig (Kr. e. 4530) körülbelül 370 évet fog át. Mivel a szelvény minden szintjéből került elő kagylólelet bizonyíthatjuk, hogy a gyűjtés e közel 370 éve alatt folyamatos volt, bár mennyiségében változások következtek be.

13 E szelvény esetében 4 olyan kiemelkedő gyűjtési időszakot különíthetünk el, ahol kiugró példányszámot kaptunk. Vajon milyen események hatására emelkedett meg ezekben a szakaszokban a gyűjtés mértéke? Esetleg klímaváltozás következett be? Az egyedszám és dominancia vizsgálatokat kiterjesztve a szelvény teljes anyagára az U. pictorum és U. tumidus dominancia továbbra is fennállt. Végig folyóvízi és tavi környezeti jellegre utalva. 12 TÓTH ANIKÓ (2003): Hódmezövásárhely-Gorzsa késő neolit teli kagylóanyagának archeozoológiai szerepe - Diplomamunka pp.: 26-27. 13 HORVÁTH, F. - HERTELENDI, E. (1992): Radiocarbon Chronology of late neolithic settlements in the Tisza-Maros region, Hungary - Radiocarbon. Vol. 34. No. 3. Debrecen pp. 859-866 HERTELENDI EDE (1998): Radiokarbon kormeghatározás (MTA Atommagkutató Intézet Debrecen) - In ILON GÁBOR (eds.) A régésztechnikus kézikönyve I PANNICVLVS SER. B. NO. 3.. - Savaria Múzeum házinyomdája, Szombathely pp. 311-334.