Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)
RÉGÉSZET - Langó Péter – Türk Attila: Móra nyomában – Előzetes beszámoló a Kiszombor határában 2003-ban végzett honfoglalás kori lelőhelyek hitelesítő feltárásairól
dása miatt a feltárás során a tervezetnél jóval kisebb felületet sikerült megkutatnunk 9 , mindössze 530 m 2-t 10 , amelyről 46 objektum" került elő. Móra kutatóárkai a halom DNy-i oldalán voltak a legsűrűbbek. A 2. szelvényben az átlagban fél méter széles árkok 40-100 cm-re helyezkedtek el egymástól 1 ". A Kiszombor-C lelőhely legkorábbi leleteit a birituális kelta temető La Tène B2-C1 korszakára keltezhető 13 temetkezései jelentik, amelyek főként az 1. szelvényben, a kurgántól E-ra jelentkeztek. Néhány szarmata kori, illetve pontosan nem datálható objektum mellett 10-11. századi sírok kerültek elő a legnagyobb számban, közöttük három bolygatatlan, új temetkezés 14 . A Móra Ferenc által feltárt leletanyag alapján a honfoglalás kori temető használata a 10. században kezdődött, és a 11. században is tovább folytatódott. A temető jelenleg ismert legfiatalabb leletei a több sírból ismert I. (Szent) László-érmék 15 és több, egyszerű huzalékszer mellett egy S végű karika 16 . eredetű és nem a kurgánhoz tartozik. Hasonló megállapítás vonható le Pataki László és Rózsa Gábor 1979-es talajszonda jegyzökönyvéből is, amely a kurgán felépítményének magasságát és rétegtani viszonyait vizsgálta (MFM RégAd: 790-81/1). A tanufalak metszetei, a rétegtani megfigyelésekre kirendelt két szakértő egyöntetű megállapítása korábbi véleményünket erősítette meg, vagyis a kurgánt egy természetes kiemelkedésre emelték, a jelenleg müvelés alatt álló terület pedig nem része az őskori temetkezésnek, így a tanúfalak területe a későbbiek során feltárható lesz. K A KÖH Szegedi Regionális Irodája által kiadott ásatási engedélyhez szükséges feltárási és rekultivációs kiviteli tervünket az előzetes szóbeli egyeztetések ellenére négy alkalommal kellett újraírnunk. A fentebbi okok miatt az eredetileg tervezett teljes temetöfeltárást csak részben tudtuk elvégezni, a munkát a későbbiekben folytatni kívánjuk. 9 Előzetes jelentés MFM RégAd: 4238-2004. 10 A feltárásra szánt időt jelentősen csökkentette, a költségeket pedig növelte, hogy a szelvények gépi betemetése és tömörítése mellett a KÖH Szegedi Regionális Irodájának előírása alapján az egyes objektumokba a földet kézi úton, ún. döngölőbéka-tömörítéssel kellett azok jelentkezési szintjéig betemetnünk, jóllehet a feltárás során kiderült, hogy azok nem a kurgán területére esnek. " A feltárás során valamennyi beásást (sírt, gödröt, árkot stb.) folyamatosan kiadott objektumszámmal láttunk el, a feldolgozás során az általunk feltárt sírok a Móra által kiadott számokat folytatva kapnak majd végleges sírszámot. 12 12., 13., 14., 15., 17., 18., 19. és 34. objektumok. A kutatóárkok legtöbb esetben egymással párhuzamosan futottak általában ÉNy-DK tájolással, elvétve NY-K-i irányban is. A kutatóárkokat minden esetben teljesen feltártuk, a megbolygatott sírok csontanyaga általában egy-egy kupacban a kutatóárokban feküdt, közöttük néha régészeti leletanyag is előkerült. A legtöbb esetben az árkok az eredeti sírgödröt is megsemmisítették, így ezen objektumok kormeghatározása bizonytalan. 13 A leletanyag datálásában Tankó Károly nyújtott segítséget. 14 A 33.. 37. és 42. objektum. 15 A 3. sírban I. (Szent) László (CNH I. 29; MFM 53.6.3.), a 10. sírban I. (Szent) László (CNH I. 29; MFM 53.6.6.), a 22. sírban I. (Szent) László (CNH I. 33; MFM 53.6.31.) és a 26. sírban I. (Szent) László (CNH I. 33; MFM 53.6.37.) vereté volt. 16 22. sír.
