Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)
RÉGÉSZET - Langó Péter – Türk Attila: Móra nyomában – Előzetes beszámoló a Kiszombor határában 2003-ban végzett honfoglalás kori lelőhelyek hitelesítő feltárásairól
A mindmáig közöletlen Kiszombor környéki temetők esetében több sírt úgy tartott számon a kutatás, mint Árpád-kori pénzzel keltezett lovas-, illetve lószerszámos temetkezést (vö. BÁLINT 1991, 177, 427. j.). Móra Ferenc pontosabb megjelölés nélkül, de közvetve a kiszombori temetőkre utalva 17 beszámolt egy olyan sírról, amelyben I. (Szent) László-pénzzel keltezett egész lovat tartalmazó temetkezést tárt fel (MÓRA 1932, 58). A Kiszombor-B, -C, -E és -F temetők sírjait tételesen átvizsgálva azonban egyetlen ilyen sírt sem találunk 19 . A 2003-as feltárások során a 37. számú, honfoglalás kori objektumban egy veretes szablyával, a sír aljába vágott harci baltával, íjjal és tegezzel, valamint lószerszámokkal 20 eltemetett férfi kezében és szájában halotti obulusként sírba tett pénztöredéket tártunk fel" 1 . A hasonló korú 33. számú objektum érdekessége, hogy két, egymástól 60-70 cm-re fekvő, párhuzamosan futó kutatóárok között maradt bolygatatlan. 1 I. (Szent) László-pénzt és lovastemetkezést egyaránt tartalmazó lelőhelyként csak Kiszombor-C temető jöhet szóba. 18 Móra Ferenc a sírokban talált csontanyagot az emberi koponyák kivételével nem gyűjtötte össze, hanem a sírgödörben vagy a kutatóárokban egy csomóba rakva visszatemette. A Kiszombor-C temetőben általunk újra feltárt és begyűjtött lócsontok között azonban egyetlen olyan sincs, amely egész lóra utalna, ezért Móra ezen adatát továbbra is fenntartással kell kezelnünk. 19 A Bálint Csanád által hivatkozott Kiszombor-C 13. sírban a halott szájában volt egy érme. amely azonban már nem került leltározásra. A minden bizonnyal a felszedés során elporladt érméről így nem lehet eldönteni, hogy 10. vagy 11. századi volt. A temetőben ugyanis van 10. századi érmét tartalmazó sír is (pl. az általunk feltárt 37. objektum). A 13. sírban feltárt többi melléklet is jellegzetes 10. századi leletanyag: csontlemezekkel díszített tegez, nyílhegyek, aranyozott ezüstveret. A szintén citált Kiszombor-B 328. sír nem tartalmazott érmét, miként lótemetkezést sem. Lovastemetkezés egyébként egyáltalán nem került elő a Kiszombor-B temetőből, lószerszám is csak egy sírban volt (217. sír). Ez utóbbi temetkezésnél a halott koponyáján ugyan volt ezüstérme, azonban ezt sem sikerült sértetlenül felszedni és meghatározni. A harmadik példa a Kiszombor-E temető 39. sírja, amelyben — Móra sírlapja alapján — volt pénz a halott szájában, múzeumi gyűjteménybe azonban nem került. Bővebb adatok hiányában így ezen temetkezés 11. századi datálása is kétséges. A Kiszombor környéki temetőkből tehát egyetlen biztosan 11. századi pénzzel keltezett lovassírt sem ismerünk. 20 A sírban feltárt rossz megtartású, a restaurálás előtt előzetesen trapéz alakú vállas típusnak meghatározott kengyelek a tipokronológia alapján a 10. század második felére keltezhetök (KOVÁCS 1986, 221-223; RÉVÉSZ 1996, 45-46). Kíséröleleteik alapján ez a típus többnyire már nem szablyával, hanem kétélű karddal fordul elő. További érdekessége a temetkezésnek, hogy a sír É-i oldalában a lábak irányában elkeskenyedö padkát alakítottak ki, amelyen a lószerszámokat elhelyezték. 21 Az erősen töredékes leletek Tóth Csaba (MNM) kormeghatározása alapján 10. századi itáliai érmék, pontosabb meghatározásuk folyamatban van.
