Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Langó Péter – Türk Attila: Előzetes beszámoló a Szentes környékén 2002-ben végzett honfoglalás kori régészeti lelőhelyek hitelesítő feltárásairól

helyszíni szemléjéről készült beszámoló

15 adatait követve az 197l-es kiadású, 1:10 000-es léptékű térképen megtalálható a Berényi B. tanya, sőt azok a dűlőutak is, amelyeket Csallány Gábor a temetőtérképén megnevez. Mára azonban már lebontották a környék tanyáit és a dűlőutakat is megsemmisítette a mezőgazdasági művelés. Több helyszíni szemle során, a rendelkezésünkre álló távolságadatok visszamérésével, sikerült megtalálnunk az elszántott Berényi-tanya feltételezett helyét, és ettől D-re egy, a környezetéből mindössze 50-60 cm-re kiemelkedő domb D-i oldalán kijelöltük a feltárás helyét. Három hét alatt 1217 m

2-t tártunk fel egyetlen nagy szelvényben. A temető egészét feltárva, a sírok környezetét 15-30 m távolságban átvizsgálva megállapítottuk, hogy egy nyolc sírból álló, egysoros kiscsaládi temetőt rejt a lelőhely

1 . A sírok közül négyet már ismertünk Csallány Gábor feltárása nyomán. Megtaláltuk továbbá az 1940. évi ásatás kutatóárkait is, összesen tíz eltérő méretű árkot. Csallány Gábor a sírsor északi végén lévő négy sírt közölte. Az általunk K 4-nek nevezett kutatóárok tartalmazta az 1. és 2. sírt, amelyeket Szendrey Géza helyi tanító tárt fel a tanyatulajdonos bejelentését követően, azonban az is megállapítható volt, hogy Csallány ezeket a sírokat újból kiásta. A két szélső, a 3. és 4. sírt teljes egészében Csallány Gábor tárta fel. Az 1. és 2. sír csontanyagát — keveredve ugyan — de szinte teljes egészében megtaláltuk a kutatóárok alján. A csontok kibontása során leletenyagot is találtunk a már korábban feltárt sírokban, így a temetőtérkép mellett a sírokból ismert tárgyak alapján is azonosíthatóak voltak az egyes temetkezések. A korábban ismert leletanyag további tárgyai kerültek elő: az 1. sírból kerek (ingnyakjvereteket, a 2. sírban kengyeltöredékek mellett további apró téglalap alakú, átfúrt ezüstvereteket, illetve kisméretű, kerek lábbelivereteket, a 3. sírban pedig a tegezvasalás töredékeit bontottuk ki. A 2. sírból olyan tárgyak is előkerültek, amelyekről korábban nem volt tudomásunk, ilyenek a lábbelit középső részén díszítő kerek ezüstveretek, illetve a csontból faragott nyeregkápa-töredékek. A korábban ismert négy sír mellett négy újabb temetkezést is feltárunk a sírsor D-i végén. A sírfoltok jól kirajzolódtak az altalajban, miként a korábban feltárt sírok esetében a ráásások nyomai is. Az elsőként általunk feltárt 7. sírnál, amelynek betöltése bolygatatlannak tünt, egykorú sírrablás volt megfigyelhető. Csallány Gábor — a tanyatulajdonos elmondása alapján — leírta, hogy már korábban is kerültek elő sírok a vizsgált területen, amelyek 15 MFM RégAd: 94-76. 16 Hasonlóan a fent tárgyalt mindszenti vagy a gádorosi (BÁLINT 1991, 37-51) és az EperjesTakács-táblai (BÁLINT 1991, 52-75) lelőhelyekhez.