Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter – Szilák Antal: Egy elfelejtett színész és háborús naplója
ERDÉLYI PÉTER-SZILÁK ANTAL Egy elfelejtett színész és háborús naplója 1988-ban került - egy ismerőse által - Szilák Antal nyugállományú honvéd alezredes, lelkes múzeumbarát birtokába Glázner Mária hagyatéka. Ennek a hagyatéknak egy részét alkották Glázner-Gáti József csongrádi származású színész dokumentumai, fényképei, levelei, könyvei és a II. világháborúban írt naplója. A hagyaték feldolgozásába bekapcsolódott Erdélyi Péter, a Tari László Múzeum helytörténésze is, aki Szilák Antallal együttműködve feltárta a színész életútjának főbb eseményeit, valamint naplójának mikrotörténeti és muzeológiai értékeit. Ezek után - 2003-ban - a múzeumnak ajándékozta Szilák Antal a teljes anyagot, amelyet a helytörténeti adattárban helyeztünk el 1-2003 leltári számon. Az itt található dokumentumok, mint források felhasználásával készítettük el tanulmányunkat. * * * (Az életút) Glázner József 1912. január 18-án született Felsővisón, Máramaros megyében. Édesapját az első világháborúban veszítette el; édesanyját, Eperjessy Vilma állami tanítónőt 1917-ben Csongrádra helyezik, így a gyermekek (József és Mária) itt kezdik el iskolai tanulmányaikat. Az elemi iskola elvégzése után a csongrádi Szent Imre Reálgimnáziumba íratják be, ahol rendszeresen és aktívan vett részt az önképzőkör munkájában. Gyakran szerepelt az iskolai ünnepségek műsoraiban szavalatokkal vagy jelenetekben való szerepléssel. így nem kell csodálkozni azon a döntésén, hogy az 1931-ben sikeres érettségi vizsgát tett fiatalember felvételre jelentkezik Budapesten a Színművészeti Akadémiára. Tehetségére bizonyíték, hogy fel is vették az 1931-1934 évi képzési időszakra. Három kemény munkás év alatt sajátítja el a színészmesterség alapjait Kiss Ferenc (a '30-as, '40-es évek kiemelkedő színésztehetsége) irányításával olyan osztálytársak körében, mint Várkonyi István, Máté Mária, Pogány Margit, Somogyvári Rudolf, Gobbi Hilda. Már színitanulmányai során is szép sikereket ér el, többek között a székesfőváros által 1933-ban meghirdetett szép magyar beszéd pályázatot megnyeri, ami 200 pengős ösztöndíjat jelent számára. De jeleskedik a vizsgaelőadásokon is, ahol Zilahy Lajos Süt a nap című darabjában sikeresen mutatkozik be a nagyközönségnek. Majd az előadássorozat végén egy Molière vígjátékban nyújtott teljesítményéről a következőképpen számol be a Magyarország 1934. május 14-ei száma:
