Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter – Szilák Antal: Egy elfelejtett színész és háborús naplója

„CSONGRÁDI NÖVENDÉK SIKERE A BUDAPESTI SZÍNMŰVÉ­SZETI AKADÉMIA VIZSGAELŐADÁSÁN: A budapesti Színművészeti Akadémia f. hó 10-én - a kamara színházá­ban - vizsgaelöadást tartott nagyszámú közönség, az irodalom és a színházi világ több kiválósága előtt. Szép sikerrel szerepelt Molière: Kénytelen há­zasság c. darabjában egy csongrádi növendék is, Glasner (színészi nevén Gáti) József, akire - úgy látszik - szép művészi jövő vár. Mint a legtöbb fiatal, kezdő színész - most már Gáti néven - vidéken kezdi pályafutását. Először a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződik, majd később a debreceni Csokonai Színház tagja lesz. Mindkét színházban a kor színi repertoárjában szereplő darabokban ­történelmi drámákban, zenés vígjátékokban és népszínmüvekben - játszik főszerepet. A kritikák tanúsítják, hogy igen tehetséges, ünnepelt színész. Ennek igazolására álljon előttünk egy méltató színikritika részlet a miskolci Magyar Élet című lap 1940. okt. 9-ei számából: „A miskolci Nemzeti Színház 1940. okt. 5-én pénteken este mutatta be Herczeg Ferenc történelmi színmüvét, a „Bizánc"-ot. Konstantin császár szerepében Gáti játékát a közönség nagy tetszéssel honorálta, Gáti „számá­ra" remek, hősi alakítás, csupa erő, csupa szív. Ezt az előadást megtekintették az Erdélyből visszatérő csapatok is..." A debreceni Csokonai Színház, ahol színészi pályafutását 1941-től folytatja, áprilisban mutatta be Az ember tragédiáját, amelyben Ádámot alakítja Gáti. A bemutatóról így számol be a Debrecen című napilap: „... Gáti József - Ádám - sokrétű, megpróbáltatóan értékes szerepét ál­lítja színre, s ez a szerep az amelyben a színész minden művészi formáját, tudását, elhivatását megcsillogtathatja. Gáti egyetlen alkalmat el nem sza­laszt, nemének igyekezete, de a tehetsége is lépést tart a nagy szerep fela­datával. Nagy értéke, hogy szépen zengő magyaros kiejtéssel, külön szépsé­get ad az ádámi szavaknak..." De bármennyire sikeres ígéretű színész, ö is megkapja katonai behívóját. Mivel csongrádi illetőségű, így 1942 tavaszán a szegedi 46. gyalogezred laktanyájában felállított pótkeret alakulatához kell bevonulnia, ahol gyorsí­tott katonai kiképzésben részesült, és címzetes karpaszományos őrvezetővé léptetik elő. 1942. április 29-én Szegedről indul alakulata a 2. magyar had­sereg kötelékében, hogy 1942. július közepére elfoglalja a Don folyónál. Gáti József háborús naplójában ennek személyes élményeit örökítette meg feleségének, kisfiának és édesanyjának ajánlva. Leírása szerint egy szállító­alakulat gépkocsizója. Sajnos a későbbi tragikus fejleményekről már nem szól a napló, de feltételezhetjük, hogy létezett folytatás, ami elkallódhatott. A Don-kanyari borzalmakat túlélve 1943 tavaszán újra visszatér a még békés hátországba, ahol ismét fellép a miskolci színházban. Azonban nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom