Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Apró Ferenc: A legborzasztóbb éj

APRÓ FERENC A legborzasztóbb éj A Nagyárvíz 125. évfordulójára Ez a címe Mikszáth Szeged pusztulása c. könyvecskéje (1879) egyik fejezetének. Az író a Széchenyi téri Zsótér-ház első emeletéről nézte a betörő árt: „Az éjbe tekintve a magasból az ember nem ismerte föl a piszkos szörnyeteget... De mikor aztán elkezdtek az úton hordók hemperegni, lábak nélküli lovak és borjúk csúszni, az ember hüledezve kiáltott föl: - Az ott a víz! Egy tenger, mely néhány pillanat alatt megsokszorozta magát a dagadásban... nem lehetett előle kitérni sehol... egy-egy roppanás hallatszék néha... s akkor mindig végképp eltűnt valamelyik a fehérlő házikók közül..." A leborzasztóbb éjben történtek a leborzasztóbb dolgok. Ezekből adok közre néhányat Lázár György (1851-1915), páter Máté Jób (1813-1904 előtt), Mikszáth, Pillich Kálmán (1840-1922), Reizner János (1847-1904), Tápay-Szabó László (1877-1941) és Zubovics Fedor (1849-1920) emlékezései, írásai alapján. „Említsük-e az atyát, ki mint egy szemtanú beszéli, midőn egyik gyermekét a roskadozó házból kimentve, visszament a másikért, a ház [a] romja közé temette..." (Mikszáth) „Szóljunk-e az anyáról, ki fuldokolva is végső kétségbeeséssel magasra tartá karjaiban gyermekét pólyáiban, hogy az legalább néhány percig még meg legyen kímélve a haláltól" (Mikszáth). „És ne hallgassuk-e el annak a gyermeknek szavait, ki saját szemével látta, midőn apjának fejét elválasztá törzsétől egy leeső gerenda, s ki a mentőcsónakon jövőknek azt monda, hogy nem megy el innen. - Miért nem jössz? - Ezt a vizet akarom nézni. - Vizet mindenütt láthatsz. - Ezt a piros vizet akarom. Apám vérétől ilyen." (Mikszáth) „A Kocsonyás [ma: Jósika] utca dereka táján egy ház még fennállott, de olyannyira összerepedezve, hogy minden pillanatban összeomlással fenyegetett. A kinyitott ablakokból zokogó segélykiáltások hangzottak felénk... a csónak végét oda irányítottam az ablakhoz... a szobába betört víz egy asztalra feltett koporsót hintázott, melyben halotti díszben az előző napon meghalt családfő feküdt, körülötte derékon fölül érő vízben szerettei zokogtak, és várták, hogy a minden pillanatban összedüléssel fenyegető ház őket aty-