Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Mód L.: Szentesi korsósok a XIX. század második felében

MÓD LÁSZLÓ Szentesi korsósok a XIX. század második felében Feketeedényeket a Kárpát-medencében szinte mindenhol készítettek. Az Alföld fazekasközpontjain kívül e technika jelen volt a Dunántúl, a Felvidék és Erdély kerámiamühelyeiben is. Külső hatással csak a Dél-Dunántúl feketekerámia-kultúrájában számolhatunk. Ez főképp az egyes edényformák időszakos vagy végleges meghonosodásában jelentkezik. A feketekerámiák jellegzetes színüket a sajátos égetési technológiának köszönhetik. Szabadfalvi József szerint a színárnyalatot az agyag ásványi összetétele és porozitása is befolyásolja. Fontos szerepet tulajdonít a fazekastermékek alapanyagául szolgáló agyag vas-oxid tartalmának. Az alföldi központokban a feketés szín mélységét az égetés előtti olajos kezeléssel fokozták.

1 Az Alföldön Hódmezővásárhelyen, Mezőtúron, Kunmadarason, Nádudvaron és Tiszafüreden kívül Szentesen is készítettek feketeedényeket. Az elmúlt 50-60 évben jónéhány leírás készült a mesterség munkafolyamatairól, a helyben készített edényfajtákról. A korsósokra vonatkozó levéltári forrásanyag azonban mind a mai napig feltáratlan maradt. Kutatásaim során a szentesi fazekasságra főleg a tanácsülési jegyzőkönyvekben, valamint a népösszeírásokban találtam adatokat. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a korsósok tevékenységét különböző okok miatt a mezővárosi közösségnek szabályoznia kellett. Szentesen az 1828-as összeírás 3 fazekast vett számba.

2 1863-ban 24,

3 1870-ben 18 korsósról emlékeznek meg a források.

4 Az 1870 -es neposszeírásban feltüntetett családokat áttekintve azt tapasztaljuk, hogy jónéhány esetben a mesterség családon belül öröklődött. A Korsós utcában, a 994-es házszám alatt élő Musa família több tagja is korsós volt. A családfő 70 évesen már nem dolgozott. Fiai, Musa Gergely és Musa István folytatták a mesterséget. A korsósok a város szélén, a Hajnal, a Korsós és az Új utcában laktak. Ez főképp azzal magyarázható, hogy az edények kiégetése állandó tűzveszéllyel fenyegette a várost:"...jelentik továbbá hogy a' nagy völgy aljon, Fazekas Mihály beltelke alatt és Vass János udvarában 3. korsó égető 1 Szabadfalvi József 1986. 18-19., 39-42. 2 Barta László 1981. 15. 3 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára ( a továbbiakban: CsML SzF) V. B 145 a. 17. Szentes város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek, (a továbbiakban: Tjgyk) 1863. 1322. 4 Az 1870-es népösszeírás mutatója, Szentes. (Szentesi Levéltár)