Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Mód L.: Szentesi korsósok a XIX. század második felében

kemencze a' városhoz veszedelmes közelségben van, melyeknek elmozdításáról tüzrendöri tekintetből intézkedést kérnek."

5 Az edények készítéséhez szükséges agyagot a korsósok a tanács által kijelölt helyeken bányászhatták. A sárgaföldért meghatározott haszonbért kellett fizetniük, melynek összegét az elöljáróság határozta meg: ,A' Helybéli Korsós Mesterek mesterségök folytathatására Szükséges sárga föld ásására az elöbbeni helyen egy hold földet kijeleltettni kérnek, a ' meg állapítandó haszonbérnek fizetését megajánlván. Ez alkalommal a ' Tehén Csordát tartó gazdaság részéről Hadzsy György Úr az általa Ki bérelt hyppot földből egy holdnak 5 pft évi haszonbér fizetése mellett átengedését nyilatkoztattván."

6 1863-ban a korsósok a kijelölt bányákon kívül a Veker-parton is jelentős mennyiségű agyagot kezdtek kitermelni: „A szőlőktől kezdve egész a csárdáig a Veker pártját ugy a Korsósok, mint egyesek igen lukgatván, és °" tetemes Károk okoztatván, felmerült panaszok folytán, Elnök Polgármester azok megorvoslása, és akadályozása iránt vizsgáló Küldöttséget Szorgalmaz"

1 Az elöljáróság küldöttséget bízott meg az ügy kivizsgálásával. Molnár János tanácsnok és a városi mérnök összehívta a mestereket. Jelentésükből kiderül, hogy a korsósok a különböző határrészekből származó agyagot vegyítették egymással: „ miszerint az e tájékról nyerhető agyagot nem használhatják, hanem a Veker alji (...) vehető agyag keverésére alkalmas, söt szükséges; míg más részről emiitett vegyitek nélkül a Veker alji agyagot sem használhatnák egyedül."* A városi tanács 1849-ben kijelölte az égető kemencék valamint az edényszárító gödrök helyét: „ Dózsa Lajos tanácsnok és mérnök Kocsis Pál 466 kisgyülési és 274 közgyűlési számokra jelentik: hogy Vas János, Sarkadi fazekas Mihály, Kabai Josef, Sarkadi fazekas János, Szatmári Lajos, Varga Mihály, Komendát István, Kovács János és Sarkadi fazekas Sámuel korsósoknak a ' nagy völgy túlsó széle és jelenlegi kocsi út között minden haszon nélkül létező gödrös téren 2. folyó öl átmérőjű korsóégető katlan helyet, 's ezek mellett 3 öl távolságban 4. öl hosszú és 3. öl széles földalatti gödör fekvését olly formán jelölték ki: hogy az első katlan és gödör hely a Kálmán Josef háza irányában esik," A szentesi korsósok 1846-ban céhszervezetbe kívántak tömörülni. A városi tanácshoz kérvényt nyújtottak be. A korsósok társulatnak nevezték saját közösségüket, amelynek alapszabályait öt pontban foglalták össze. Az első három rendelkezés az inasokkal foglalkozik. A társulat szabályzatát átte5 CsML SzF V. B 143. 3. k. Szentes város gazdasági bizottmányának iratai, (a továbbiakban: Gb.) 1864. 236. 6 CsML SzF V. A. 102. a. 17. Tjgyk. 1841-42. 884. 7

CsMLSzFV. 143.2.k.Gb. 1863. 15. 8 CsML SzF V. B 145. a. 17. Tjgyk. 1863. 1322. 9 CsML SzF V. A 102. a. 24. Tjgyk. 1849. 624.