Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

RÉGÉSZET - Bede Á. - Szarka J.: Egy középkori határjárás nyomában

pedig Porkoláb Márton négy fábiánsebestyéni jobbágyát, a királyi ember pedig a szomszédos Szentlászlóról választott nyolc derék, nem nemes férfiút. Népszokásainkban sokáig élt a határ hasonló — a középkori szokásjogig visszanyúló — körbejárása. A helyi lakosokban gyerekkoruktól kezdve igyekeztek tudatosítani a határpontokat, és így generációról generációra öröklődött a tudás, mely a pontos térképek készültét megelőző korban elengedhetetlen feltétele volt a birtokviszonyok fenntartásának (SZABÓ 1969, 109-110; TÁRKÁNY SZŰCS 1981, 691). Az oklevélben szereplő helységek három megye határvonalán fekszenek, valószínűleg tehát ekkor még az általunk vizsgált útvonalon húzódhatott a megyehatár is. Fábiánsebestyént és a hozzá tartozó Rekettyés rétet Békés vármegyében fekvőnek mondja az oklevél, Ecser birtok részben Külső-Szolnok, részben Csongrád vármegye része. Szentlászlóról nem derül ki, hogy melyik megyében fekszik, de valószínűleg ekkor Csongrád vármegye része lehetett, bár egy 1472-es oklevél alapján az sem kizárható, hogy Külső-Szolnokhoz tartozott (BALOGH-ERSZEGI 2000, 131; BLAZOVICH 1996, 278).

3 2002 novemberében az oklevél alapján mi is végigjártuk az 1523. évi határjárás útvonalát (1. kép).

4 A továbbiakban a határjárás egyes szakaszait tárgyaljuk — lábjegyzetekben az eredeti szöveg megfelelő részleteivel —, s személyes megfigyeléseink alapján elemezzük a beazonosítás és rekonstrukció lehetőségeit. A határjárás Ecsertől indult, és először egy bizonyos füves úton haladt végig, míg el nem érték magát a birtokterületet, a Rekettyés rét szélét, ahol felállították az első határjelet

5 Ecser középkori település, melynek pusztatemploma, az Ecseri templomrom (2. kép), még ma is áll Szarvas és Szentes között a 18,7. km-nél, az országúttól északra. Ellenben az idézett „füves út" már nincs meg, a leírás alapján azonban rekonstruálható a nyomvonala. Az út valószínűleg gyepterületen haladt, a „füves" megjelölés is erre utal, ezenkívül a Rekettyési Ecserrel összekötő rész - a talaj szikessége, rossz minősége miatt - egybefüggő, nagy kiterjedésű gyep, füves puszta ma is. A 'Rekettyés' kifejezés 3 Az 1495-ös adat, mely alapján Zsilinszky Mihály nyomán Blazovich László felteszi, hogy birtokosának kérésére Szentlászlót, Tést és Pókaházát Csongrádtól Pest vármegyéhez csatolták, valószínűleg nem erre a településre, hanem a Kiskunfélegyházától dél-délnyugatra található Jásszentlászlóra vonatkoztatható (ZSILINSZKY I. 105; BLAZOVICH 1996, 278). 4 Itt köszönjük meg Balogh Juditnak és Tari Balázsnak a terepbejáráson való részvételt, valamint Insperger József fábiánsebestyéni lakosnak az útbaigazítást. 5 „Primo itaq(ue) initium reambulatio(nis) hui(usmod)i et erectionis metarum ip(s)arum terra(rum) ip(s)i el(e)cti uiry cepissent ex parte septemtionali ubi penes dictum pratum Rekethyes et in fine in latere uie cuiusdam herbose que ex poss(es)sione Echer predicta et ad idem pratum Rekethyes uenit unam metam yd(em) el(e)cti uiri erigi fecissent"