Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

HELYTÖRTÉNET - Rózsa G.: Klebelsberg Kunó Szentesen

- BÁLINT Sándor: „Néprajzi és társadalmi útmutató"; - GERHAUSER Albert: „A közgyűléstől a szakosztálynak kiadott indítványok tárgyalása", amelyeket Móra Ferenc, Horger Antal, Kiss Ferenc egyetemi tanárok és Joó Tibor felszólalásai követnek; - A Földrajzi, Ásvány, és Földtani Szakosztályok ülései fél 12-kor a reálgimnázium dísztermében Jaeger Imre igazgató elnöklete alatt... - vitéz LENGYEL Endre: „Az alföldi homoktalajok problémái"; - MIHÁLTZ István: „Az alföldi mélyfúrások legújabb geológiai eredményei"; KOGUTOVITZ Károly: „A földrajzkutatás módszere az Alföldön" Záróülést is terveztek a városháza közgyűlési termébe, fél egyre, majd közös ebédet a Petőfi Színháztermébe, de ezek elmaradtak a nagysikerű derekegyházi és mágocsi kirándulás lehetősége miatt... Telt-múlt az idő, és az alföldkutatók két év múltán újra Szentesre seregeltek. Csongrád vármegye alispánja, dr. Csergő Károly hívta össze a tudós társaságot 1932. szeptember hó l-jén kelt 5913/alisp. 1932. sz. körlevelében szeptember 18-án vasárnapra, egyetlen napra. Az előzetes program szerint a délelőtt 11 órakor a szentesi városháza közgyűlési termében kezdődő ülést dr. Farkas Béla főispán üdvözlő szavai után Klebelsberg megnyitója, majd dr. Lázár Andor ogy. képviselő előadása következett „Földreform és az Alföld" címmel. Dr. Csergő Kálmán alispán „A Duna-Tisza csatorna mint viziút" címmel, Sajó Elemér földmívelési miniszteri tanácsos „Az Alföld vízügyi problémái"-ról dr. Krüger Aladár ogy. képviselő „A Duna-Tisza-csatornaépítés szociális jelentőségé"-ről, s végezetül dr. Négyessi Imre polgármester beszéddel zárta a vándorgyűlést. Az Alföldi Újság százhúsznál is több neves résztvevőről számolt be, és részletezte is az előkelőségeket. Minket most csak Klebelsberg érdekel annál is inkább -, hiszen halála előtt alig kélt héttel tartott megnyitót Szentesen: „ - Ma ugyan vasárnap van, de azt hiszem, az Úr Isten meg fogja bocsájtani nekünk, hogy vasárnap is dolgozunk, mert ez a nemzet oly nehéz helyzetben van, hogy ünnepnapokon is kötelességünk dolgozni érte. Mielőtt útra keltem volna ide, átlapozgattam Csongrád vármegye történelmét. Egy régi könyvben az író az újabb kor történelméről beszámolva azt írja, hogy Csongrád megye, a Magyar Mezopotámia. Ez alatt a találó megjegyzés alatt azt értette, hogy a megye a Körös és Maros köze, mint ahogy Mezopotámia a Tigris és Eufrát közén terül el, de azért is találó a megjegyzés, mert Mezopotámia vízben igen bőséges. Csongrád vármegye lakossága az elmúlt 10 esztendő alatt 6100 lélekkel szaporodott. Mit jelent ez a kis szám ? Azt, hogy a Csongrád megyében élő anyák föladták volna a magyar anya szent hivatását ? Nem. Ha tíz esztendő alatt