Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

HELYTÖRTÉNET - Rózsa G.: Klebelsberg Kunó Szentesen

innen több mint 9000 ember útrakelt, annak más oka van. Ha erről a nagyszerű földről, a magyar Mezopotámiából ennyi embernek kell elvándorolni 10 év alatt, akkor itt baj van ! Ez a nép nem veszi olyan könnyen a kezébe a vándorbotot, mert szereti a földet. Ha közel tízezer ember elköltözik innen Pest elővárosaiba - mert hiszen külföldre nem mehetnek -, akkor itt nem az emberben, hanem a természetben van az ok. Nincs most szükségünk olyan orvosra, aki sír a betegágy mellett, itt segíteni kell! - Az Alföld felszabadulását az 1700-as évektől számítjuk. Temesvár felszabadulásától. Nagy hadvezérek, Szavoyai Jenőig bátor katonákkal foglalták vissza az Alföldet, de elindult itt más harc is a magyar Alföld felszabadításáért. Ennek a harcnak a hadvezérei a magyar mérnökök voltak Vásárhelyitől Kvassai Jenőig, katonái pedig a derék kubikosok voltak. Ez a megye - emlékezhetnek rá még az öreg emberek -, valamikor csaknem teljes egészében ártér volt, ma is az volna, ha nincs ez a második háború. Nem lehet tehát egy legyintéssel elintézni a kubikosok éppen hogy nem térnek át más termelési ágra, mert nekünk meg szükségünk van az ő szakértelmükre. Befejeztük a folyószabályozást és a belvízelvezetés munkáját, de hátra van még a legnagyobb feladat... a víz hasznosítása. Itt van nekünk szükségünk a kubikos szakértelmére, hiszen különösen az Alföldnek van szüksége nedvességre. Az Alföldnek két nagy problémája van... a búza és a víz. Mi ezt a két problémát igyekszünk megoldani. Budapesten sokszor alakult már az Alföld ügyeivel foglalkozni kivánó társaság, egyesülés. Tartottak rengeteg konferenciát, gyűlést, értekezletet. De ezeknek az egyesüléseknek nem volt benső kapcsolatuk sohasem az Alfölddel. Mi, az Alföldi Bizottság megfordítottuk a dolgot: magából az Alföldből származunk. Mi nem kérünk tagsági díjat, sem mandátumot. Mi az Alföld segítő támogatását kérjük, hogy munkánkat eredményesebben bevégezhessük. " + + + Soha többé nem jutott el Klebelsberg Kunó Szentesre, csak a halálhíre érkezett meg három hét múlva, vagyis mindjárt másnap. A Nemzeti Múzeum előtti ravataláról, koporsójának Szegedre szállításáról a szentesiek csupán a temetése napján, 1932. október 15-én, szombaton értesültek. A város képviseletében dr. Lakos István főjegyző és Piti Péter gazdasági főtanácsnok utaztak Szegedre. Autójukon vitték a város óriási koszorúját, melyet akkor az altemplomban helyeztek el. A koszorú díszes gyászszalagján, amely kék-piros színével Szentes város színeit mutatta, selyem gyászdrapériák között ez volt olvasható: SZERETETT DÍSZPOLGÁRÁNAK - SZENTES VÁROS KÖZÖNSÉGE