Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)
NÉPRAJZ - Mód L.: Ártéri gazdálkodás a Kis-Tisza-szigeten
alá vétetett". 2 A XIX. század közepéig érvényben lévő határhasználati gyakorlat tehát a mentetlen területekre szorult vissza, amelyeket továbbra is a Tisza áradásai uraltak. A Kis-Tisza-sziget hasznát elsősorban az e területen található erdők jelentették, amelyek nagy értéket képviseltek a fában szegény szentesi határban. 3 Ezek az erdők az 1836-os örökváltságig az uradalom használatában voltak. A Károlyi árvák vagyonát számbavevő, 1808-ban készült összeírás ekképp jellemzi a szigetet: „A Tisza szigettyén, melly a Kompjára alatt vagyon levő füzes töbnyire porond veszökböl neveltetett, és valamelly ültetéssel is, Időrül időre tudniillik, a midőn a Porond vesszők megsűrűsödnek, illendőül ki vágattatnak, és a meghagyottak, rendesen fel nyesetnek, mellyekböl időt vártatva szép és ölfákat adó fűzfák nevekednek." Az összeírás a továbbiakban az erdők állapotára, kiterjedtségére, illetve hasznosíthatóságára is kitér. A forrás szerint ezek az füzesek nem alkotnak összefüggő erdőséget, hanem „ bokronként fekszenek", emiatt pontos felmérést sem lehet készíteni róluk. A terület hasznosítása a következő módon történt: ^mennyire eddig tett Tapasztalatból érthető, haszonvétele minden hatodik vagy hetedik esztendőben hol több hol kevesebb öli számokat, és kotsi rözséket onnan kaphatni, a mint tudniillik a nedvesebb, vagy szárazab Idők járnak." 4 Az 1814-ben készült felmérés a füzesek jellemzésén, határbeli elhelyezkedésének bemutatásán túl a kitermelt faanyag mennyiségéről és minőségéről is pontos adatokkal szolgál. Az ún. Szigeth Erdőből „ minden 6,7 esztendőben botolás által szokott kerülni 30-40 öl Tűzi Singfa és vagy ezer kéve rözse" 5 Az örökváltság után községi tulajdonban kerülő KisTisza-sziget fontos jövedelemforrássá vált a város számára. A fűzfákat napszámosokkal csonkoltatták, de volt amikor elárverezték vagy feles haszonbérbe adták őket. 6 A kitermelhető famennyiségről a hasznosítást megelőzően a területet megvizsgáló tanácsnok tett jelentést. Külön gondot jelentett a kivágott famennyiség Szentesre szállítása. Erre fuvarosokat alkalmaztak, akik munkájukért napidíjat kaptak. 7 A tanácsülési jegyzőkönyvek 2 Oroszi Miklós 1871. 5. 3 Galgóczi Károly 1855-ben megjelent mezőgazdasági statisztikájában a város gazdálkodásának bemutatása során külön kiemelte az erdők hiányát: „ Erdő a határban nincs, a mi csekély füzesek vannak, ezek kevés fát szolgáltatnak. Tüzelő és szerszámfát a lakosság a Körőzsön Biharmegyéből szállítva kap, - az épületfát pedig Szolnokból a Tiszán leeresztve." Galgóczy Károly 1855. 421. 4 CsML. SzF IV.A. 4.8. Csongrád Vármegye Árvaszékének iratai, (a továbbiakban: Cs. Vm. Árv. Ir.) A Károlyi árvák vagyonának összeírása (a továbbiakban A Károlyi árv. vagy. öí.) 1808. 5 CsML SzF. IV.A.4.11. Cs. Vm. Árv ir. A Károlyi árv. vagy. öí. 1814. 6 CsML SzF. V.B.145.a.ll.Tjgyk. 1856 dec. 26. 1123. 7 CsML SzF. V.A.102.a. 23. Tjgyk. 1848. jan. 22. 620, 621, 622.
