Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

HELY- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Kovács Z.: Az elveszett szabadkai Erzsébet szobortól Keglovich szegedi műterméig

raktárból és szülei tanyáján, egy kútban rejtette el. Az „ismeretlen" férfi özvegye azt megőrzés céljából Békeffynek adta át 1941-ben. A városi vezetőség 1942-ben a szobor tulajdonjogát megállapítandó - nem lehetett ugyanis eldönteni, hogy a szobor a város, vagy a MÁV tulajdonát képezi-e - levélben fordult Teles Edéhez Budapestre és ez ügyben felvilágosítást kért. Teles Ede válasza igen meglepő volt: ő ugyanis sohasem készített szobrot a MÁV megrendelésére. Az általa készített Erzsébet-szobor a honvéd gyalogsági laktanya (ma a városi bíróság épülete) udvarában lett felállítva. Az avatás időpontjára ugyan már nem emlékezett, de a szobrot szignálta. Az 1941-ben váratlanul előkerült műalkotás tehát nem Teles alkotása volt. A pontos azonosítást még egy időközben előkerült korabeli fénykép alapján sem tudták elvégezni. A II. világháború miatt azután az üggyel nem foglalkoztak tovább, az egész újra feledésbe merült - a szobor 1944-ben ismét eltűnt. Néhány évtizeddel később Magyar László (1937-1998) szabadkai levéltáros kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy az említett szobor Stróbl Alajos műve volt. Ennél többet csak a közelmúltban közölt Szedlár Rudolf, aki a korabeli fényképek és újságcikkek alapján azonosította mindkét szabadkai Erzsébet-szobrot. Ekkor derült fény arra is, hogy Szabadkán az első, az országban pedig a második felállított Erzsébet-szobrot Stróbl készítette, s ez került elő 1941-ben, amelyről azt hitték, hogy Telesé, és amelynek 1944 végén újra nyoma veszett. A Vasárnapi Újság 1901. augusztus 4. számában Erzsébet királyné szobra Szabadkán című képes riportban ezt olvashatjuk: „A szabadkai 8-dik honvédgyalogezred tisztikara Erzsébet királyné emlékezetére szobrot emelt közadakozásból, melynek ünnepélyes leleplezése július 28-án ment végbe a szabadkai honvéd laktanya udvarán. Ezt az udvart virágoskertté alakították át és a boldogult királyné emlékezetére Erzsébet ligetnek nevezték el." Az szoboravató ünnepség tisztán katonai jellegű volt: a szabadkai 8. honvédgyalogezreden, a 86. gyalogezred tisztikarán és a Szabadkán állomásozó huszárság tisztikarán kívül csak a városi hatóságok képviselői vettek részt. Az udvarban sátor volt felállítva, melyben oltárt rögtönöztek, és itt folyt le az ünnepély első része, a tábori mise, melyet Mamusich Félix címzetes kanonok szolgáltatott. Csatth Lajos ezredparancsnok beszéde után leleplezték a szobrot, melyet Teles mint a 6. honvédgyalogezred tartalékos hadnagya ezrede iránti hálából díjtalanul készített. Erzsébet királyné portréját egy az 1870-es években készült fénykép után készítette Teles bronzból, a mellszobor talapzatát pedig Rintel Géza (1875-1941) iparművész tervezte. A szobrot a leleplezés után Szentkirályi őrnagy laktanyaparancsnoknak adta át az ezredes - mint szabadkai közvagyont: megőrzésre. A honvéd tisztikar hatalmas babérkoszorút helyezett a szobor talapzatára,