Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

HELY- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Kovács Z.: Az elveszett szabadkai Erzsébet szobortól Keglovich szegedi műterméig

melynek nemzeti színű szalagján a következő felirat állt: Magyarország örökké feledhetetlen őrangyalának - a szabadkai honvédgyalogezred tisztikara. Összefoglalva: Teles Ede Erzsébet királyné szobrát 1901-ben leplezték le Szabadkán, majd nyolcvan évvel ezelőtt, 1919-ben a szobor eltűnt. A II. világháború alatt, 1941-ben került elő a szobor, s Duránci Béla szíves közlése szerint Szekeres László igazgatása idején a szabadkai városi múzeumba került - Duránci 1959-ben még látta. Ez évben Teles Ede unokaöccse, Teles Imre a szobrot kikérte a szabadkai múzeumból azzal, hogy a teljes Teleshagyatékkal együtt átadja a Magyar Nemzeti Galériának. Duránci Béla úgy tudja, hogy a szobor végül is nem került a Magyar Nemzeti Galériába, mert Teles Imre elhagyta Magyarországot, s a hagyaték egy része előttünk ismeretlen helyen van. Teles Ede halálának évében, 1948-ban hagyatékának egy jelentős része a Türr István Múzeum birtokába került. Ezzel a kollekcióval Teles alkotásain (kisplasztikák, köztéri szobortervek - a szóban forgó Erzsébet szobor gipsz mintája is, plakettek, táblaképek) kívül néhány személyes irata, oklevele, könyve és számos fénykép került a bajai múzeumba. A Teles-hagyatékkal került a fotógyűjteményünkbe Keglovich Emil szegedi fényképész Teles Erzsébet királyné szobráról készített fényképfelvétele is. A Teles-hagyatékból gyűjteményünkbe került fényképeket többnyire budapesti fényképészek készítették - valószínűleg megrendelésre. Csak egyetlenegy olyan fényképet találtunk - hangsúlyozom, ez pusztán a nálunk lévő anyagot jelenti - , amit vidéki fényképész készített. Ez a vidéki fényképész, a szegedi Keglovich Emil volt. A felvétel ideje pontosan datálható, hiszen a szobor talapzatán látható a leleplezéskor (1901. július 28-án) elhelyezett babérkoszorú, s valószínűleg a leleplezési ünnepség okán láthatunk egy polgári öltözékben lévő fiatalembert a fotó hátterében. Valószínűnek tartom, hogy Keglovich Teles megrendelésére készítette képét, hiszen a hagyatékban számtalan olyan képet találtam, mely Teles egy-egy alkotásáról (köztük köztéri szobrokról is) készült. Az a körülmény azonban, hogy Teles - egy kivételtől eltekintve - minden köztéri szobráról, illetve szobortervéről budapesti fényképésszel készíttetett fényképeket, egy másik kérdést is felvet: miért Keglovich Emil készített képet a szoborról? Az első magyarázat kézenfekvő: Szeged és Szabadka tájegységileg, de a történelmi múlt vonatkozásában is egymáshoz nagyon közelálló két déli város. Nem csoda tehát, ha a szegedi fényképész egy-egy riportkép elkészítéséért le-lekacsintgat a szomszédos városba, már csak azért sem, hiszen a Vasárnapi Újság a századforduló után egyre több képes riportot jelentetett meg az ország szoboravatásairól. S ami még külön is érdekes: Teles Ede