Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)
HELY- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Kovács Z.: Az elveszett szabadkai Erzsébet szobortól Keglovich szegedi műterméig
64 Kovács Zita 1914 között mintegy kétszáz szobrászt számláltak - de szükség is volt rájuk, mert ebben a két évtizedben soha nem látott bőségben kívántak sokféle szobrászati munkát. Egy korabeli jegyzék szerint 1902-1912 között, tehát egy évtized alatt nem kevesebb, mint 76 szobrot avattak Magyarországon (pusztán a történelmi emlékműveket tekintve). Ez a bőséges munkálkodás mégsem folyt olyan egyszerűen, mint ahogy első látásra hinnénk. Mert a nagy emlékszobrok majdnem mind kockázatos pályázat útján jöttek létre, amelyeknek eredménye vagy lefolyása nem mindig a pályamunkák minőségétől függött. E pályázatok esetlegességét igen sokszor volt kénytelen Teles Ede is megtapasztalni, hiszen például a sokáig meddő Erzsébet királyné-szoborpályázaton mind a négy alkalommal 4 szerepelt pályaművel. (Az országos pályázatokon kívül vidéki pályázaton is részt vett egy alkalommal Szegeden is.) Az Erzsébet királyné szoborpályázat története szintén a századfordulóig nyúlik vissza. Száz évvel ezelőtt, 1898. szeptember 10-én a genfi tó partján lett merénylet áldozata Erzsébet királyné, I. Ferenc József császár felesége. „Meggyilkolta egy rettenetes eszme vak fanatikusa, akit a végzet útjába vezetett" - írta egy korabeli lap. A császárné tragikus halálával Európa ezüstkorának fénye is homályosodni látszott. Hamarosan országszerte megindult a gyűjtés emlékművei felállítására, melyeket a legnevesebb magyar szobrászok alkottak meg. Elsőként Gödöllőn avatták fel egészalakos szobrát, s meglepő, hogy ezt követően Szabadkán lepleztek le két éven belül két mellszobrát 1900-ban és 1901-ben 5 . Erzsébet királyné e két köztéri szobra azonban igen kérészéletű volt: 1919-ben mindkettő nyomtalanul eltűnt. Ennek magyarázatát az 1918/19-es eseményekben találjuk: 1918 november közepén ugyanis a Szabadkára érkező szerb csapatok és az őket követő új közigazgatás nagy igyekezettel tüntetett el minden mozdíthatót, ami a Monarchiára emlékeztetett. A politikai és etnikai türelmetlenség áldozataivá váltak a köztéri szobrok és emlékmüvek, az utcanevek, a középületeket díszítő címerek és emléktáblák. Ez történt az Erzsébet-szobrokkal is, amelyek hollétét több évtizedig homály fedte. 6 Az Erzsébet-szobrok története váratlan fordulatot vett, amikor dr. Békeffy György, Szabadka város ügyésze 1941-ben bejelentést tett: előkerült Teles Ede Erzsébet királynéról mintázott mellszobra, amely korábban a vasúti parkban volt elhelyezve. Mint kiderült, a Telesnek tulajdonított bronz mellszobrot annak idején egy fiatalember kicsempészte a szerb katonai 4 1901, 1902, 1912, 1916 5 1900. szeptember 10-én avatták fel Szabadkán a vasúti parkban a Stróbl Alajos Erzsébetszobrát, és 1901. július 28-án leplezték le a szabadkai laktanya udvarán Teles Ede Erzsébetszobrát. 6 Szedlár Rudolf: A szabadkai Erzsébet szobrok rejtélye. Bácsország, 1999. 5/6. sz.
