Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

NÉPRAJZ - Tóth F.: Az apátfalviak hite

TÓTH FERENC Az apátfalviak hite Hitéletünknek legfontosabb kultuszhelye - nem pusztán megszokásból, de tényleges belső lelki szükségletből - a templom. 1916-ban följegyezték: „A jámbor hívek oly nagy számmal látogatják, hogy be sem tudnak szorulni, azért a templom előtt buzgólkodnak még télidőben is." Mélységes vallásosságukra néhány példa. 1926-ban P. Bakács Lőrinc és Jeney Rafael domonkos rendi atya népmissziót tartott. Az áldozáshoz 2400 lélek járult. Húsvéti áldozók száma 1933-ban 3479, 1939-ben 5169, tehát a község szinte teljes katolikus népessége. A község hitéletében a XX. század első évtizedeiben meghatározó szerepet töltött be a Langó kápolna. Fontos ájtatossági helyek voltak a keresztek. A község belterületén két fakereszt, három vaskereszt, a külterületen négy vaskereszt áll. A fakeresztek keletkezéséről a szóbeli emlékezés mit sem tud. Legrégibb a Templom utcai fakereszt. Ezen a környéken már az 1783-ban készült I. katonai térkép is föltüntet egy útszéli keresztet. Ehhez a pap vezetésével még az 1930-as években is jártak májusi ájtatosságra. Vittek keresztet, lobogót és virágot. Útközben imádkoztak és énekeltek. A másik fakereszt a Rákóczi utca elején, a Kereszt utcai fakereszt. Itt búzaszentelést tartottak. Ma kerítéssel le van választva a ház telkéből. A templom előtti kereszt 1962. június 21-én veszélyes helyzettől mentette meg a híveket. Egy részeg kocsis megvadult lovaival az úrnapi körmenet résztvevői felé vágtatott, de csodával határos módon sebesülés nem történt, a kocsi a keresztnek ütközött, azt ledöntötte. A korpusz sértetlen maradt, de a keresztet 40 helyen kellett meghegeszteni. A Kereszt utcai kereszt 1988-ban díszkerítést kapott. Elbontott temetői sírrácsból Varga József készítette, halványzöldre festette. A község keleti határánál, a Széchenyi utca végén, közvetlenül Magyarcsanádnál lévő kereszt ma már elhanyagolt, pedig ezen a környéken a II. József kori katonai fölvétel jelöl egy keresztet. Amikor még gyalog jártak a radnai búcsúba, itt mindig megálltak imádkozni. A település nyugati szélén, az országút kezdeténél lévő Antal keresztet Antal Márton állította az 1863. évi nagy aszály után. Az 1928-ban született Mátó Mihályné az Antal kereszthez fűződő emlékét így idézte föl: „Amikor első osztályos voltam, mint szívgárdista mentünk oda Szent Márk napján (április 25.) búzaszentelésre. Reggel indultunk a pap vezetésével. A keresztet fiú vitte, a három-három kis lobogót és a két nagy lobogót lányok. Útközben imádkoztunk, énekeltünk. Előre vágtak le búzát, azt a pap meg-