Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

RÉGÉSZET - Szalontai Cs.: Beszámoló az M5 autópálya nyomvonalának előzetes feltárásáról

Hamar Edina, Molnárné Balázs Zsuzsanna és Dobó Bernadett felváltva látták el a műhely vezetését. Itt több restaurátor állandó felügyelete mellett 10-15 fö tisztítja a leleteket, ír rájuk azonosító számot és restaurálja azokat. A munka folyamatos, így az ásatásokról bekerülő leletek azonnal a megfelelő bánásmódban részesülnek, és az ásatásvezetők már csak a kész anyagot kapják vissza tudományos feldolgozásra. Mivel ebben a műhelyben csak a kerámiák restaurálása folyik, a fémek és más leletek restaurálása a MFM épületében történik két restaurátor közreműködésével. E munkának köszönhetően, alig egy évvel a feltárások befejezése után elmondhatjuk, hogy minden lelet tisztított, egyedi számmal van ellátva, és a leletek mintegy 80%-a restaurált állapotban van. Ilyen eredménnyel nem minden megyei múzeum büszkélkedhet. Néhány érmét és a csengelei kun harcos leleteit leszámítva a teljes leletanyagot a szegedi munkatársak restaurálták. Az elmúlt években feltárt közel 300.000 m

2

, és a korábbi 30.000 m

2 nagyságrendekkel nagyobb terület, mint amelyet az elmúlt száz évben a megyei régészek eddig feltártak. Ugyanez érvényes a feltárt több tonnányi leletre is. A leletek a restaurálás után kerülnek vissza az ásatásvezetőkhöz, akik egy ideig a - leletek számára - mostoha körülményeket nyújtó algyői barakkban tárolták azokat, majd a szegedi vár felújítása után az ott kialakított raktárban lehet ezeket elhelyezni. Szintén az alapfeladatok közé tartozik a különböző vizsgálatok elvégzése. Ennek különösen azért van nagy jelentősége, mert a feltárások rendkívüli nagy felülete miatt a korábbiaknál lényegesebb több régészeti információt tudunk egy-egy korszak lelőhelyeiről nyerni, melyek által differenciáltabb képet alkothatunk a korszak történetéről. A régészeti adatokat pedig szükségszerűen egészítik az említett természettudományos vizsgálatok, amelyek - számunkra is ismeretlen - nagy távlatokat nyitnak meg a régészeti korok kutatásában. Ebben a munkában eddig is számos olyan kutató vett részt, aki nem a régészet területéről, hanem valamely természettudomány területéről érkezett hozzánk, hogy feldolgozzák a leletek és lelőhelyek embertani, archeozoológiai, archeobotanikai, környezetrégészeti, vízrajzi, geológiai, geofizikai, radiokarbon, dendokronológiai, stb. vonatkozásait. Közel 40 kutató vett eddig is részt ebben a munkában, és remélhetőleg ezután is számíthatunk eredményeikre. Közös munkáink eredményeképpen már eddig is jelentek meg előzetes közlemények az autópálya nyomvonalán feltárt leletekről és lelőhelyekről. Ha már az ásatásokon és feldolgozásban szereplő munkatársakat említettük, meg kell említenünk azt is, hogy nemcsak Magyarországról érkeztek régészek a feltárásokra, de Romániából és Oroszországból is.