Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Tömörkény István a könyvtár- és múzeumigazgató (1904-1917)

A következő év iratanyagának átnézése közben érdekes kézírásra figyeltem föl. Az iktatókönyv szerint Tömörkény jelentései voltak 1905 májusából, de a lapokon lévő írás nem az ő szépen kiírt, ám néha nehezen olvasható kézírásának tűnt. Mivel előtte és utána is saját kezűleg végezte a levelezést, ügyiratkezelést — ez egyébként több mint 350 db iktatott iratot jelentett évente — és ez az írás többet nem fordult elő, továbbá ismerve a létszámgondokat, az iratok tartalmánál is jobban érdekelt, vajon ki írhatta? Az egyik irat, mely május 3-án kelt, a néprajzi osztály fölállítására kidolgozott részletes szakmai programot tartalmazza. A másik, a főfelügyelőségnek írt jelentés tulajdonképpen nem szabályos jelentés, csupán érdeklődés az államsegély elszámolása tárgyában, május 5-én keltezett. Ez az utóbbi irat a könyvtárban és a múzeumban folyó munka körülményeiről szól. A könyvtári duplumok földolgozásához, illetve az elkészült címtárak lemásolásához napidíjas kisegítő alkalmazását kérte az államsegély terhére. A jelentés középső részében a múzeumnak juttatott államsegély kapcsán a következőket írja: „Móra kollégám nincs itthon: ásatni küldtem az alsótanyai pusztákra, igyekeznem kell ez irányban is dolgoztatni, mert a tavalyi régészeti államsegély elszámolási terminusa e hó végén lejár." — ez az a bizonyos maradék 455 Koronás államsegély. Móra rögtön a mélyvízbe került. Február 23-án már Röszkén járt, március 21-24-én ott ásatott, március 28-29-én Dorozsmán, május 3—6-ig Öttömösön, majd május 23-25-én újra Öttömösön. A levél folytatása: „Azonfelül nekem is ki kell mennem még e hóban Kötörésre, (május 29-30-án ki is ment) pedig a jobb karomat már harmadik hete nem használhatom, most bal kézzel írom e levél fogalmazványát."

12 Ez az utóbbi mondat végre magyarázatot ad a kézírás ismeretlenségére, továbbá Tömörkény legendás kötelességtudására, amiről Krúdy Gyula így írt: „Pontosan kell elvégezni a tennivalókat az irodában, mert az nem tréfa, s ingyen nem fizetnek senkit."

13 A természetrajzi tár sokféle gyűjteményének egy részét évekig elhúzódó rendezés után 1905 tavaszán nyitották meg a látogatóknak a Szegedi Képzőművészeti Egyesület képkiállításával egyidőben. A rendezésben Mórának volt a legnagyobb szerepe. Mivel a gyűjteményt elhelyezni, nem túl praktikusan csak a második emeleten tudták, míg a többi kiállítási terem az első emeleten volt, szükségessé vált a kupolában lévő szoborgyűjtemény és a természetrajzi kiállítás őrzésére felvigyázókat alkalmazni. A mindennap nyitva tartó tárlat ideje alatt az egyesület látta el a kiállí-