Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Tömörkény István a könyvtár- és múzeumigazgató (1904-1917)

sőbbre ígérte a választ. Másodszor (1909) kékfestő és bábsütő mintákat ajánlott Farkas, amit Tömörkény azzal hárított el, hogy ebből a tárgytípusból már sok van.

19 Az értékes hódmezővásárhelyi gyűjtemény az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás eredménye. Tornyai János festő tanácsára és Kiss Lajos színművész munkájával létrejött gyűjteményt a kiállítás után a város múzeumnak nyilvánította, a főfelügyelőség segélyezte, és 1907-ben megnyitották a közönségnek. Erre a hírre a szegedi öntudat érzékenyen reagált: a lelkes amatőrökből álló vásárhelyi csoport megelőzte Szegedet!

20 Akkor már teljes erővel gyűjtött a szegedi múzeum is, a kiállítás rendezésére azonban csak egy év múlva került sor.

21 Az 1908 decemberében megnyílt szegedi néprajzi tárlat nagy közönségsikert aratott. Bár a kiállítások csak vasár- és ünnepnapokon voltak nyitva de. 10-től 1 óráig (vidékieknek, főként csoportoknak hétköznap is bemutatták), így évente kb. száz nap 3-3 órája állt a nézők rendelkezésére, mégis a jó látogatottságnak örvendő könyvtár forgalmát magasan fölülmúlta. 1909-ben 1 1830 olvasó mellett 26665 múzeumlátogató, 1910-ben 12400 olvasóval szemben 30669 múzeumlátogató kereste föl a közművelődési palotát.

22 Tömörkénynek nemcsak a néprajzi tár gyarapítására volt gondja. Az 1899-ben alakult Szegedi Képzőművészeti Egyesület rendszeresen kölcsönkérte a múzeum helyiségeit a tavaszi és őszi tárlatok rendezéséhez. E kiállítások és egyéb vendégtárlatok miatt állandóan mozgatni kellett a múzeum anyagához tartozó képeket, sok gondot okozva a kis létszámú személyzetnek. A kiállított képekből azonban vásárlás, sorsolás vagy adomány eredményeképpen gazdagodott a múzeum képtára.

23 Múzeumi évi jelentéseiben többször előfordul az a megjegyzés, hogy az igazgató, azaz saját maga egyéb munkái miatt a városból nem távozhatott hosszabb időre. így a régészeti államsegélyt Móra fordíthatta ásatásokra. Régészeti szempontból a szemmel tartott terület nem haladta meg a Reizner által kialakított földrajzi határokat. Megmaradt a város közigazgatási határain belül, ami önmagában is kiterjedt terület volt, illetve a szomszédos törvényhatóságok Szegedhez közelfekvő területeit jelentette, pl. Majdant, Nagybecskereket, Csókát, Kelebiát. A néprajzi gyűjtőkör földrajzi kiterjedése ennél jóval szélesebb volt. Makó, Orosháza, Tótkomlós, Békéscsaba, Gyoma, Szentes, Csongrád és Móra Ferenc révén Kiskunfélegyháza tartozott a szegedi múzeum figyelmébe.