Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

NÉPRAJZ - Nagy Vera: Az 1904-es Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás Hódmezővásárhelyen

NAGY VERA Az 1904-es Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás Hódmezővásárhelyen Kiss Lajosnak a hódmezővásárhelyi múzeum megalapításáról szóló tanulmányából tudjuk, hogy az 1904-es kiállításnak nagy szerepe volt a helyi múzeum létrehozásában. Az itt bemutatott néprajzi tárgyakból valójában keveset ajánlottak fel a tulajdonosok erre a célra, de maga a bemutató nagyot lendített a múzeumalapítás ügyén.

1 A kiállítás azonban nem csupán ebből a szempontból érdekes, hanem jóval szélesebb körű vizsgálódásra ad módot, s lehetővé teszi a század eleji mezőváros életének sokrétű megismerését. A kiállítás anyagáról és a kiállítókról elsősorban a nyomtatott Útmutató ad pontos képet, de ezen túl is gazdag forrásanyag áll rendelkezésünkre.

2 Ezeket a következő szempontok szerint kívánom megvizsgálni: 1. Milyen képet mutat a kiállítás a város korabeli életéről? 2. Hogyan tükrözi a város társadalmát, milyen rétegeket mozgósított ez az esemény? 3. Miiyen jelentősége volt a kiállításnak a város életében, valamint a múzeum alapításában? A rendelkezésre álló rövid terjedelem miatt jelenleg csak az első szempont figyelembevételével a kiállítás vázlatos ismertetésére szorítkozom, a másik két szempontról csak érintőlegesen szólok. Maga a kiállítás, mint bemutatkozási forma, ekkoriban, nem helyi jelenség. A különböző átfogó és tematikus kiállítások a múlt század végén váltak népszerükké. A nagyszabású világkiállításokon és országos kiállításokon már néprajzi anyagot is bemutattak, hogy csak az 1873-as bécsi világkiállítást, az 1885-ös országos kiállítást vagy az 1896-os millenniumi kiállítást említsük. Ezek a kiállítások ösztönzően hatottak a későbbi nagy, országos múzeumok alapítására, gyarapodására. Ez történt Vásárhelyen is, szerényebb keretek között. Az 1870-es évektől Magyarország több városában rendeztek ipari és mezőgazdasági kiállítást. Valószínűleg a máshol látott példák hatására döntött úgy a város vezetése, hogy 1904-ben itt is rendez egy hasonlót. A kiállítás három nagy tematikus egységből állt össze: az ipari részből, a mezőgazdasági részből és a néprajzi kiállításból. Ez a tematikai elkülönítés is jelzi, hogy a szervezők fontosnak tartották a néprajzi részt,