Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Adatok a Dél-Alföld fazekasságához

fazekascsoportnál már korábban kimutattunk.

7 A céhiratok hiánya, illetve a későn alapított céhek miatt a Dél-Alföldön ezt a kapcsolatot — sok kérdőjelet hagyva maga után — csak Mezőtúr és Vásárhely céhiratai, egyéb levéltári források, illetve a korai, datált tárgyi anyag segítségével tanulmányozhatjuk. Szeged Szeged a Dél-Alföld nagy céhközpontja volt. Fazekascéhe a XVIII. században született újjá, privilégiumát III. Károly erősítette meg. Pecsétjükön az évszám: 1719." A Soproni Olivér kutatásaiból megismert hódoltságkori kétféle kerámia (a zöld-sárga mázas, fésűs díszítésű, illetve a világos alapú, írókás, elsősorban növényi ornamentika) közül Szeged fazekasai valószínűleg a török közvetítésű fésűs díszű, illetve az egyszínű zöldmázú, vagy zöld alapon sárgamázú, esetleg karcolt, vagy rátétes díszítményü darabok készítésében jeleskedhettek.

9 Ezt jelzi egyetlen fennmaradt XVIII. századi darabjuk, a céh 1777-es boroskorsója is, mely rátétes díszítményű zöldmázas darab.'" 1803-as árszabásukból a Szegeden gyártott edénytípusok jól megismerhetők, ehhez hasonlóak a XIX. század utolsó harmadából ismertek is, részben Xantus János 1872-es szegedi gyűjtéséből." Az árszabásban belül vagy kívül-belül mázas edények is szerepelnek, de mázuk színére és a gyártmány díszítményére egy „tarka zöld", egy „Jó, és czifra Hamburgi Kállyha" és egy „szép Mázzal meg-öntött Kanna" kivételével nem utalnak. Ebből számunkra a tarka zöld, illetve a szép máz árul el valamit, aminél nagy valószínűség szerint mázfoltokkal díszes, illetve mázcsíkokkal, különböző egyszerűbb mintákkal ékesített darabokra gondolhatunk.

12 A kívül-belül vagy csak belül mázas tálasedényeknél rázott minta és mázfolt, de feltételezhetően fésüsdísz is előfordulhatott. A máz színénél csak a zöld mázat említik, de valószínűleg a sárga máz is kedvelt lehetett. Kresz Mária véleménye szerint az időben Szegedet követő vásárhelyi kerámiák korai darabjai a török hatást tükröző, sárga-zöld mázas, mázfoltokkal és fésűs dísszel ünnepivé tett darabok közül kerültek ki, mely feltételezi Szeged stílusközvetítö hatását.

13 A csökkent vagy teljesen megszűnt nagyvárosi cserép díszedények mind Szegeden, mind egyéb alföldi városokban (Kecskemét, Békéscsaba, Kalocsa, Nagykőrös), továbbá az Alföld északi peremén (Gyöngyös, Eger) — összefüggésben a városi és falusi szegénység növekvő vásárló-