Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Időközi választás Mindszenten, 1921 tavaszán
ta." És megkérdezte: tisztában vannak-e az uralmon lévő pártok azzal, hogy „a nép már torkig van a politikájukkal és elfordult tőlük?" 4 E pártpolitikai elfogultságokat is tükröző véleményeknél mélyebb és pontosabb elemzését találjuk a mindszenti időközi választásoknak a liberális szemléletű Világ című országos napilap „Szegvár-Mindszent" című vezércikkében. Ez a bevezetőjében rámutat arra, hogy Angliában a békeévekben is „mindig nagy érdeklődéssel várták a pótválasztások eredményét, amelyek számokban kifejezett világos szimptómái voltak a közvélemény hangulatainak és eltolódásainak..." Majd - a mindszenti választókörzetben induló pártok és jelöltek rövid bemutatása után - a lényeget így fogalmazza meg: „A mindszenti kerület kubikusai nem fogékonyak a politikai árnyalatok iránt, a nüanszokat nem vették figyelembe Mindszenten, csak egyre figyeltek: arra, hogy a négy párt közül Csizmadia pártja áll leginkább balfelé. Ez az egy momentum eldöntötte a választás eredményét!" E cikk emlékeztetett arra is, hogy „ez a kerület választotta képviselőjévé annak idején Mezőfi Vilmost..." Vadnay Andor híres-hírhedt könyvéből hosszan idézve, vele vitába szállva rámutatott: „az igazi nagy oka annak, amiért a mindszenti kerület népe már egy negyedszázad előtt agrárszocialista volt, nem a megszokott élelem egyoldalúsága és aránylag nagy ára volt, hanem a latifundiumoknak, a javarészt csak extenzíven művelt latifundiumoknak nagy elterpeszkedése Csongrád megyében." Utal a 10.000 holdas Pallavicini-dominiumra, a Károlyi Imre latifundiumára, amelyből ugyan 8000 hold Weiss Manfréd birtokába került, és a Berchtoldok 20.000 holdjára. E cikk kiemeli, hogy negyedszázada „nem változtak a birtokviszonyok Magyarországon. És úgy látszik, hogy Mindszent népe a birtokviszonyok változását akarja, nem elégedve meg a törvények változásával." 41 A Világ lényeges kérdésre irányította a figyelmet: a földkérdésre. A forradalmak után az ellenforradalom sem adott földet a szegvár-mindszenti nincsteleneknek és szegényparasztoknak. Az ellenforradalmi földreformtörvényt ugyan 1920 őszén elfogadták, annak végrehajtása azonban még nem kezdődött meg. A Világ tehát érzékeny pontján találta el az ellenforradalmi kurzust. Ezt mutatja az is, hogy a Kisgazdapárt újkonzervatív-agrárius szárnyának napilapja, az Új Barázda dühödten reagált e cikkre. A „szabadkőműves nagytőkének napilapja ... nagyon messze megy a testvéri ölelkezésben - írta amikor ebből a választásból arra következtet, hogy a kisgazda- és földmívespárt kezd talajt veszíteni." Rámutatott, hogy Reök Istvánt „nem ez a kerület választotta, hanem annak csak egyharmada", a Tiszán inneni része, amely most is a kisgazdapárti jelöltet támogatta. A tisztántúli községek most szavaztak először. Ők szavaztak Andaházi-Kasnyára. Azért, mert „ott csak három hétig tartott a kommunizmus, s nem mutatta ki a foga fehérjét." E cikk