Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Időközi választás Mindszenten, 1921 tavaszán

szerint a „demagógia győzött Mindszenten", mert Csizmadia Sándor a választási gyűlésen „bevallotta, hogy kommunista népbiztos volt." Azt is állította, hogy a községekbe röviddel a választások előtt kerültek haza az internálótáborokból „ötven-nyolcvanas csoportokba a kommunisták", akiknek azt mondták, hogy Csizmadia szabadította ki őket. Hálából ezek voltak Andaházi-Kasnya Béla „legbuzgóbb kortesei." Ezen állítások mellett az Új Barázda elismerte, hogy az „agrárpolitikai reformok késnek." Amennyiben azokat megvalósítják „akkor Andaházi-Kasnya Bélától Mezőfi volt kerülete elfordul" - jósolták.

42 Az Új Barázda kommunista földmunkásokról szóló állításai igazak voltak. Andaházi-Kasnya Béla 1920 őszétől személyesen vállalt kezességet sok volt vöröskatonáért, akiket az ő közbenjárására a választások előtt engedtek haza az internálótáborokból.

43 Ezért érthető, hogy ők és családtagjaik Andaházi-Kasnyára szavaztak. Ez azonban még nem tette volna lehetővé a Munkáspárt ilyen nagyarányú győzelmét. Ezt a Munkáspárt földreform végrehajtása érdekében indított kampányával érte el. Illetve azzal, hogy a földreform elmaradásáért a Kisgazdapártra hárította a politikai felelősséget. Ennek ódiumát a Kisgazdapárt jelöltjeinek kellett viselniük. A Kisgazdapárt esélyeit jelentősen csökkentette az is, hogy két jelöltet indítottak: a párt újkonzervatív-agrárius csoportjához tartozó Rásonyi-Papp Pál feleannyi szavazatot sem kapott, mint a mérsékeltekhez tartozó Szakáts József. Igaz, ketten sem közelítették meg Andaházi-Kasnya Béla szavazatainak számát. És a négy keresztény-konzervatív jelölt együttes szavazata is több mint 1000 szavazattal maradt el Andaházi-Kasnya 6576 szavazatától. Ez tehát az ellenforradalmi viszonyok közepette óriási győzelem volt! A szegvármindszenti választókerület kubikusai, agrárproletárjai és szegényparasztjai a titkos szavazással élve - kimondták az elmarasztaló ítéletüket az ellenforradalmi rendszer keresztény-konzervatív pártjairól. És ez az egyik ok, amiért fontosnak találtuk a mindszenti időközi választások bemutatását. A másik oka pedig az, hogy e választási eredményt a vármegye katonai parancsnoka úgy értékelte, hogy „a területnek majdnem 60 %-a kommunista érzelmű... Ha ezen választó forma és ily kiterjedt választójog marad továbbra is, úgy az Alföld e része előreláthatólag mind ennek a pártnak a zsákmánya lesz."

44 Ez persze túlzás volt, de jól mutatja a dzsentri-hivatalnoki-katonatiszti rétegek félelmét az általános-titkos választásoktól. Az ilyen típusú jelentések, de elsősorban a mindszenti időközi választások eredménye, a Munkáspárt elsöprő választási győzelme volt az, ami majd a magyar uralkodó osztályok politikai elitjét - gróf Bethlen Istvánt és körét - arra késztették 1922 tavaszán, hogy a Bethlen-Klebelsberg féle választójogi rendelettel az általános, titkos választójogot a vidéken megszüntessék.