Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Nagy Ádám: Értékpapírok a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményeiben

lom és Vízvezeték AG., Téglagyár Rt, stb.) részvényei egészen a Szent Gellért Nyomda Rt. 1947-ben kiadott 30 forintos részvényéig. Korai értékpapír a csongrádi Keresztény Gőzmalom Rt. 1885-ben kibocsátott 50 osztrák forint értékű papírja. A gyűjteményeinkben található értékpapírok 90 százaléka részvény. Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Makón, Mindszenten, Szentesen és Szőregen is bocsátottak ki a 10-es, 20-as, 30-as években változó gyakorisággal részvényeket. Csongrádon a Gőzmalom Rt.-k, a Körös-Tisza Bank és a Tiszavidéki Takarékpénztár Rt., Hódmezővásárhelyen a bankok és takarékpénztárakon kívül húsipari, építőipari és műmalom Rt-k jelentek meg részvényeikkel. Makón mindezeken kívül az őstermelőknek, az Ipar- és Kereskedelmi Társulatnak valamint a Corzó Mozgó Rt-nek volt részvénye. Szentesen, Mindszenten és Szőregen ugyancsak a különböző bankok és takarékpénztárak bocsátottak ki elsősorban részvényeket egészen 1942-ig. Az osztalékot ígérő papírok kategóriájába tartozik még az üzletrészjegy, amely egy szövetkezet tagságának jogait testesíti meg. A tagság számára kölcsönösen nyújt segítséget mind a termeléshez, beszerzéshez sőt az értékesítéshez is. Nem a legnagyobb nyereségre, hanem inkább a kölcsönös támogatásra, a tevékenység elősegítésére törekedett. A tagok felelősségének a mértéke az üzletrész erejéig vagy egészen az egyetemleges felelősségig terjedhetett a kialakított üzleti szabályzat ill. a vállalás szerint. A múlt század vége felé, 1896-ban adott ki részjegyet a Szegedi Szállodások, Kávésok, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatának Szikvízgyári Szövetkezete 60 koronáról. Érdekes, hogy ugyanezt meg tudták ismételni az első világháború után 1920-ban is. Lehet, hogy csak tervezet volt az Első Szegedi Fogyasztási és Takarékossági Általános Szövetkezet kitöltetlen és dátum nélküli 50 koronás üzletrész részvénye. Üzletrészjegyet bocsátottak ki az Első Szegedi Cipő-, Csizma- és Papucsipari Szövetkezet tagjai 1919-ben, 1921-ben és 1923-ban a 100 korona érték tíz és ezerszeres változatában. 100 koronás részjegye volt 1920-ban a Szegedi Népbank mint Szövetkezetnek. A nevében is tipikusan kinyilvánított célok érdekében jelentetett meg üzletrészjegyet a Kötélgyártó Kisiparosok Anyagbeszerző Termelő és Értékesítő Szövetkezete az 1920-as évek második felében. Az eddig felbukkant példányokon nem szerepelt pontos évszám, de a 100 pengő érték (és ennek ötszöröse) részben eligazító információ. Az eddig fellelt megyei vonatkozású értékpapírok között - a kibocsátó ígérvénye szerinti osztályozás alapján - még egy típusú papír jelent meg a piacon: a kamatozó nyereménykölcsön A nyereményt ígérő értékpapírok általában nagyobb névértékű papírok, változó, hogy minden darabját sorsolják vagy sem, de minden papírt névértékénél magasabban fizetik vissza, amit a nevében a kamatozó megnevezés is jelez. (Ilyen volt később a Békeköl-