Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Nagy Ádám: Értékpapírok a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményeiben

csön, amelynek kevesebb részére ígértek nyereményt, a visszafizetés pedig névértékben történt sok évvel később.) Ezt a papírt az állam bocsátotta ki a Tisza és mellékfolyói szabályozására és Szeged város újjáépítésére 1880. május 1-i dátummal. A 140 és 200 osztrák értékű forint darabolású papírok tulajdonképpen államadóssági papírok voltak. Nincsen a megyei vonatkozású értékpapírok között a harmadik típusúak közül egy sem, hiányoznak az ún. meghatározott kamatot ígérő papírok. Ezek közül legismertebb a kötvény. A kötvény szintén hosszútávú kölcsönügylet, amikor a kibocsátó maga veszi föl a kölcsönt és részekre bontva ő adja el a tőkepiacon. Ezt a befektetési formát azért kedveli jobban a nagyközönség, mert kötvényt csak törvényben meghatározott biztosítékok mellett lehet forgalmazni. A kötvénytulajdonos résztulajdonos nem egyszerű hitelező. A visszafizetést, a közben különböző formában fizethető kamatokkal együtt szinte az állam garantálja. A megyei kapcsolatú értékpapírok teljeskörű feldolgozásához természetesen még sok alapvető kutatás szükséges. Elengedhetetlen a legnagyobb gyűjtemények átnézése és főként a korabeli pénzvilág nyomtatásban megjelent híreinek, árjegyzékeinek, kimutatásainak, mérlegeinek rendszeres áttanulmányozása. A korabeli helyi gazdasági életre vonatkozóan mindenképpen jellemző adatokat remélhetünk, ha egy egy részvény vagy kötvény „életét", létének puszta regisztrálásán kívül, pénzügyi adatokkal is végig tudjuk kísérni. Ugyancsak fontos adatokat kaphatunk, ha az értékpapírok kibocsátásában közreműködő művészi és technikai körülményeket vizsgáljuk meg részletesen. Az 1870 és 1947 között megjelent papírok túlnyomó többsége helyi nyomdákban készült. Vannak közöttük ismertek, de ismeretlenek is. Taub és Társa pl. 1896-ban és 1940-ben is nyomtatott részvényeket. Természetesen saját részvényeik kiadói voltak a különböző nyomdák: Engel, Endrényi, Juhász, Szt. Gellért Nyomda. A Városi Nyomda és könyvkiadó Rt. és a Délmagyarországi Nyomda Rt. is közreműködött az értékpapír nyomtatásban. Kevésbé ismertek pl. a Tzschőckell és Farkas vagy a Bruchtschteiner és Fia műhelyei. IRODALOM Pallós Lajos: Az értékpapírok világa. Kiállításvezető és katalógus. Bp. 1990. Pallós Lajos: Történeti értékpapírok a Legújabbkori Történeti Múzeumban. Bp. 1995. Pallós Lajos: A magyar értékpapír 200 éve. Kiállításvezető és katalógus. Esztergom, 1995. Mátray Kálmán: 100 történelmi értékpapír. Bp. 1990. Közgazdasági Lesxikon. I-III. Szerk: Halász Sándor, Mandelló Gyula Bp. 1901.