Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Időközi választás Mindszenten, 1921 tavaszán

Mihály és Horváth István. Elfogadták az új párt programját, amely a SzántóVető 1920. januári számaiban jelent meg először.

5 Bárány Ferenc és nyilván az ő tanulmánya alapján a legújabb szakirodalom is azt állítja, hogy „a szociáldemokrata földmunkás szövetség többsége nem követte a „nemzeti alapra" helyezkedő Csizmadiát, sőt 1920. március 1én lemondatták elnöki tisztéről." A földmunkásmozgalom szétválásának folyamatával azonban még nem foglalkozott érdemben a szakirodalom. Ennek részletesebb bemutatása és az MSZDP fóldmunkásmozgalmának 19191922. közötti helyzetének feltárása is megérdemelne egy-egy önálló tanulmányt. Azt mindenesetre tudjuk, hogy az 1920. júniusában a Tiszántúlon megtartott nemzetgyűlési választásokon Orosházán Csizmadia Sándort képviselővé választották, ami az ellenforradalmi viszonyok közepette nagy politikai teljesítménynek számított. Az 1920. július 11-én Orosházán megrendezett országos gyűlésen Csizmadia Sándor hivatalosan is bejelentette a Magyarországi Munkáspárt megalakítását és egyben ismertette a párt új programját, (az alakuló kongresszuson a Szántó-Vető szerint, - amely ekkor átalakult a párt hivatalos lapjává 7 vármegyéből 183 község képviselői vettek részt!) A gyűlésen felolvasták a köröstarcsai, a békési, a körösladányi, a vésztői és a szeghalmi munkások üdvözletét. Bárány kiragadott mondatok alapján Csizmadia beszédét demagógnak minősítette. Majd a pártprogramról - annak bemutatása nélkül azt állította, hogy az „csaknem szó szerint megegyezik a Földmunkások és Kisbirtokosok Pártjának programjával."

7 E megállapítással vitám van, ezért részletesebben kell idéznem a programot. A Magyarországi Munkáspárt programjának Elvi Nyilatkozata rögzíti; hogy „mindazoknak a pártja, akik a maguk becsületes munkájával keresik a kenyerüket, ...egyesíteni kívánja a kézi- és szellemi munkásokat faji, felekezeti és nemi különbségek nélkül, ... a munka a forrása minden gazdagságnak és minden szellemi haladásnak,... De ez a munka nem szellemi elnyomatás és anyagi kizsákmányolás tárgya." A párt vallotta, hogy „a társadalmi fejlődés az állam olyan berendezkedését fogja magával hozni, amely megszüntet minden osztályellentétet és osztálykülönbséget, minden gazdasági kizsákmányolást és minden politikai és szellemi elnyomatást. " A párt ezt a fejlődést kívánta segíteni, az „útjában álló akadályokat elhárítani és a munkálkodó osztályt anyagilag és szellemileg erősíteni." Ugyanakkor visszautasított „minden erőszakot és küzd minden terror ellen, jöjjön az bármely oldalról, ... ennek következtében kérlelhetetlen ellensége minden diktatúrának is, bármely osztály vagy népréteg akarja is ezzel az uralmát megalapítani, mert a többség demokratikus eszközökkel is érvényesítheti akaratát." Ezért a párt a „fokozatos fejlődés híve". Vallották, hogy a „munkásosztály a nemzet legszélesebb, a nép alapját képező rétege. Aki tehát a munkásosztály szabadsá-