Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Időközi választás Mindszenten, 1921 tavaszán

gának és létének gyarapításáért küzd, az egész nemzet erejét öregbíti. Viszont a munkásosztály elveszítené még a legjogosabb törekvései számára is a reális alapot, ha... szembehelyezkedik az egyetemes nemzeti érdekkel. Ebben az értelemben nemzeti érzésüek vagyunk és tiltakozunk a... levegőben lógó nemzetköziség ellen. Másrészt az egyes államok és nemzetek keretein túlmenő minden gazdasági és szellemi mozgalomban szükségesnek látjuk a nemzetközi akciót. Békében és barátságban akarunk élni minden kultúrnéppel és testvéri érzéssel vagyunk eltelve a többi ország munkásosztályaival szemben. Ebben az értelemben vagyunk nemzetközi érzelműek, tehát nem vagyunk „nemzetnélküliek, még kevésbé nemzetellenesek." A párt követelte: az „általános, egyenlő, közvetlen szavazójogot... minden 20 éven felüli polgárnak, nemi különbség nélkül. Titkos és községenként való szavazást. Minden választó választható" is legyen. A legteljesebb egyesülési, gyülekezési szabadságot, teljes sajtószabadságot, cenzúra és a kaució eltörlését. Teljes önkormányzatiságot, az összes testületek és hivatalnokok választásával. Az országban élő minden nemzet teljes egyenjogúsítását. Az általános, kötelező, ingyenes oktatást. A nők teljes egyenjogúsítását a férfiakkal. Ingyenes igazságszolgáltatást és jogvédelmet, az egészségügy államosítását, a fokozatos jövedelmi, vagyon- és öröklési adót, és a kötött birtok intézményének megszüntetését. Mindezek mellett több más szociáldemokrata, illetve szocialisztikus intézkedést is követeltek. A mezőgazdasággal foglalkozó részben követelték a földreform sürgős végrehajtását, az érdekeltek bevonásával állapítsák meg a kisajátítási árat, az új kisbirtokosok állami védelmét, a mezőgazdasági munkások és cselédek számára megfelelő életszínvonalat. Ezeken kívül még további 10 pontban foglalták össze a mezőgazdasággal kapcsolatos követeléseiket: mint például az olcsó állami hitelek biztosítását a mezőgazdasági népességnek, a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztését, a kísérleti ügy és a különleges termelési ágak állami támogatását. Ezen agrárkövetelések egyébként az 1919 decemberében elfogadott előző program szó szerinti megismétlése volt.

8 A program harmadik fejezete - amely az ipari munkások követeléseit tartalmazta - azonban teljesen új volt. Itt a napi munkaidő „legföljebb nyolc órában való törvényes szabályozását, a 14 éven aluli gyerekek foglalkoztatásának és a nők éjjeli munkájának eltiltását, a heti 36 órás megszakítás nélküli munkaszünetet, a darabbérezés helyetti időbérezést, a kötelező betegségbaleset-rokkantsági- és öregségi biztosítást, a szigorú hatósági iparfelügyeletet és az egyesülési jog törvényes biztosítását követelték."

9 A legújabb szakirodalom már elismeri, hogy a „program ezen részei sok hasonlóságot mutatnak a szociáldemokrata párt 1903 óta hangoztatott követeléseivel."

10