Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Ifj. Lele József: Út menti keresztek és szobrok Tápén

IFJ. LELE JÓZSEF Út menti keresztek és szobrok Tápén A falu határában legrégebben felállított út menti (Tisza melletti) szobor, a kompon, hídon áthaladók, illetve a folyón járók védőszentjeként tisztelt Nepomuki Szent Jánosnak állít emléket. Korábbi kötetünkben külön fejezet szól róla. (Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 1991. 61-66.) Korban minden bizonnyal egy út menti kereszt követi, amelyet a mai legidősebb tápaiak máig Hódélonka kö rósz tje-ként (Hódi Ilona állíttatta, és az ő nevét őrzi) emlegetik. Felállításának idejét az 1860-as évekre helyezi az emlékezet. Megerősíthet bennünket ezen évszám közlésében az, hogy nagyidejü tápaiaktól még magam is hallottam, jelesül az 1876-ban született apai nagyapámtól, hogy „áztat a körösztöt, anyáméktúl hallottam - egy öreglány, valami Hódélonka állíttatta a régi temető sarkába. Ottan a gyöpszélön a Buruckáék felé." Nos, ez a „Buruckáék" Buruczkaiékat jelentette, akiknek háza a jelenlegi Költő utca-Törökverő utca-Árvácska utca alsó találkozásánál volt. Az úgynevezett Régitemetőnek valóban ott, azon a részen volt a Szeged felé eső sarka. A temető megszűnését, illetve a terület házhelynek való kiosztását követően a kereszt útban volt, ezért áthelyezték a Nagyútcára (a mai Budai Nagy Antal utcára), a 38. számú lakóház helyére. Azon a részen ugyanis akkoriban nem voltak még házak. Ám akkor, amikor arra a telekre is építeni akartak, a kereszt megint útban volt, és áttelepítették az 1923-ban alapított tápéi Hősök kertjébe. Ez a terület mostan a helyi Takarékszövetkezet melletti fás tér, de a szövetkezet épületének megépítése előtt az épület helye is a kert része volt. A keresztet a hársfákkal beültetett kert kellős közepébe állították fel. Korábban a területen nyárfák voltak, amelyekből kettőt meghagyta, mivel azok közé került a kereszt. A kertet drótsövénnyel szegték, illetve örökzölddel ültették körül. A kis hársfák mellett táblák jelezték, melyik - első világháborúban elesett - tápai hősnek az emlékét őrzi. Az 1950-es években megszűnt a Hősök kertjének eredeti funkciója, mivel „nem őrzi Tápé többé azoknak az emlékét, akik a fasizmus érdekeiért áldozták az életüket" - mondották és írták a falu kommunista vezetői. A fák lassan kipusztultak, a drótsövényt fölszedték, és teljes egészében gaz uralta/ja az egykori kegyeleti kertet... Az 1960-as években, amikor a tápéi téeszcsék rendre abban a kertben rendezték meg az augusztus húszadikai új kenyér ünnepet, a fákat egytőlegyig kivágták, szinte pár év alatt. Helyükre sátrakat emeltek; másutt pedig játszó hintákat emeltek az oda kijáró óvodások és kisiskolások számára.