Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Fodor Ferenc: XVIII. századi gazdasági számadások Kiskunmajsán

A község a kiürült hadikincstárat többször hadikölcsönnel volt kénytelen támogatni. 1758-ban 80 Ft-ot, 1759-ben 300 Ft-ot kellett fizetni. Ez utóbbit betudták a hadiadóba, mivel ebben az időben a község „az átvonuló hadak által eléggé megterheltetett". A hadiadó és a hadikölcsönök mellett állandó természetbeni szolgáltatások is terhelték a népet. A lovasság részére szükséges széna és zab - és egyéb takarmányfélék beszerzése és raktározása is a község feladata volt. Jelentős volt a fuvarkényszer is. 1758-ban Szegedről 3002 bécsi mázsa kincstári lisztet szállítottak Pestre a majsaiak. Ezt a kincstár 250 Ft hadiadó elengedésével honorálta. A redemptiós szerződésben vállalt kötelező katonaállítás értelmében Majsa 1756-ban 10 kitűnően felszerelt lovast (lóval együtt) bocsájtott az „Insurgens Militia" rendelkezésére. Ekkor ugyanis a „Burkus király és a brandenburgi elektor Csehországra ütött" - tehát elkezdődött a hétéves háború. Hosszú felsorolást találunk még a későbbiekben kiállított katonák számáról és felszereléséről, a felkelöpénztár gazdálkodásáról, a legtöbb adót fizetőkről és az állandó háború miatt megkövetelt hosszúfuvarokról, melyek kitűnő lehetőséget biztosítanak arra, hogy betekintést nyerhessünk egy település XVIII. századi gazdasági és társadalmi életébe. A kiskunmajsai közgyűlési jegyzőkönyvek a második világháború alatt megsemmisültek. Szerencsére azonban az 1930-as években Zsidó Péter községi írnok - aki különös érdeklődést tanúsított a község története iránt - négy kötetben - mintegy ezer oldalon - átmásolta a jegyzőkönyvek egy részét: „Adatok Kiskunmajsa történetéhez" címmel. Tanulmányomat ezeknek az adatoknak felhasználásával készítettem. Itt szeretnék köszönetet mondani Csik Antalnak, a kiskunmajsai Helytörténeti Gyűjtemény munkatársának, aki lehetővé tette számomra, hogy az említett köteteket áttanulmányozhassam.