Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Csizmadia Sándor szakítása az MSZDP-vel

függetleníti magát minden irányban." Azt hangsúlyozta, hogy „ez korántsem agresszív lépés a szociáldemokrata párt ellen, csak a magunk szabadabb mozgási lehetőségének praktikus keresése, mert így függetlenül különválva, de párhuzamosan haladva a szociáldemokrata párttal, eredményesebben tudjuk a földmíves munkásság érdekeit megvédelmezni, mintha közös pártkötelékben maradnánk, ahol a földmíves munkásság érdekei elhomályosodnak." Az agrárius- és kisgazdapártok szervezkedésével szemben is szükségesnek látta a „földmíves munkásság" megszervezését, mert „mi szántjuk az ugart, mi vetünk, csak nem mi aratunk. Ezért függetlenítjük tehát magunkat, hogy a földmívesszegénység érdekeit minél szabadabb mozgással védelmezhessük."

14 E Csizmadia nyilatkozatot átvették az ellenforradalmi kurzuslapok, azzal kiegészítve, hogy a Friedrich-kormány földmüvelésügyi államtitkára lesz. Mindezt az MSZDP bomlásával hozták összefüggésbe. A keresztény- és nemzeti lapok együttműködésére jellemző példa, hogy a Csizmadia nyilatkozatot még a Szegedi Új Nemzedék is szó szerint közölte. A „Bomlik a szociáldemokrata párt" címet viselő cikket bevezető tendenciózus kommentár persze már az MSZDP létét is megkérdőjelezte.

15 Mindez mutatja Friedrichék célját: ami a földmunkásszövetség, illetve azok vezetőinek kormány mellé kényszerítése és az MSZDP-vel való szembefordítása volt. Ezzel egyrészt a kormány kül- és belpolitikai pozícióit kívánták volna erősíteni, másrészt pedig az MSZDP-t dezorganizálni és demoralizálni. E célok közül azonban csupán az utolsót sikerült elérniük! Hogyan? Mi történt Csizmadia Sándor nyilatkozata után? Az MSZDP választmánya október 30-án foglalkozott Csizmadia nyilatkozatával. Elhatározta, hogy amiatt Csizmadia „ellen a párt Szervezeti Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően választott bírósági eljárást fog indítani." Erről még aznap levélben értesítették Csizmadiát és kérték, hogy „legyen szíves 3 választott bíráját megnevezni, azoknak neveit és lakcímeit a párttitkárságnak bejelenteni."

16 Csizmadia Sándor október 31-én a következőket válaszolta a levélre: „A magam részéről választott bírákat nem nevezek meg, mert hogy a párt felőlem hogyan határoz, az engemet nem érdekel." ... Hangsúlyozta, hogy a „szocializmus semmiféle pártnak nem magántulajdona, különösen nem lehet magántulajdona annak a pártnak, amely ugyan szociáldemokrata pártnak nevezi magát, de a szocializmust, a szociáldemokráciát négy hónap alatt többször megtagadta és így elárulta." Ugyanakkor kijelentette: a „szociáldemokrata párthoz tartozónak nem tekintem magam. így az esetleges kizárással nem törődöm. Miután nem vagyok a pártban, tulajdonképpen már ki se lehet zárni. De ha a pártvezetőség azt hiszi, hogy a kizárás jó hatással lesz a munkásságra, akkor csak zárjon ki. Azt azonban hangsú-